Csúcsra jár a szüret: az idén több mint a fele elfagyott a szilvának (Fotógalériával)

Bár a szilvás gombócba állítólag a besztercei az igazi, a most érő korai, nagy szemű fajtát is előszeretettel viszik a háziasszonyok a Vönöck melletti négy és fél hektáros gyümölcsösből. Ha nagy, félbe vágják, úgy fagyasztják le, az édességével pedig – teszteltük – semmi hiba nincsen. Úgy hívják ezt a Szerbiából származó lédús fajtát, hogy cacanska lepotica. A vásárlók válogatnak a rekeszekben: a keményebb szemeket finom házi savanyúságnak, ecetes szilvának vagy kompótnak teszik el, a puhábbakat étkezésre, lekvárnak vagy pálinkának hasznosítják. A szilvát – tudjuk meg a gazdáktól – akkor kell szüretelni, amikor már érett. A félig éretten leszedett termés soha nem lesz olyan ízű, mint amit a fán függve ért a nap sugara. Szakaszosan, az érdeklődés függvényében szedik a gyümölcsöt egész héten, eltárolni a leszedett szilvát ugyanis legfeljebb egy-két napig lehet, és hűtőben sem áll el sokkal tovább. Igaz, hogy a szedés ma már nem fára mászással, hanem rázással történik, de óvatosan, ponyvára, hogy ne sérüljön a gyümölcs. Évekkel ezelőtt felhagytak a szedd magad akcióval, főleg azért, mert az a tapasztalat, hogy a vásárlók is jobban szeretik a gyümölcsöt már a rekeszben látni. Ezenkívül a hozzá nem értő szedők kárt is okozhatnak a gyümölcsfákban, nem beszélve arról, hogy ilyenkor egész nap készenlétben kellett állniuk a háziaknak, várva, hogy mikor érkezik vásárló.

– Ma már nem szedjük fel a lehullott, beteg szemeket – magyarázza Buti Károly. – Úgy harminc évvel ezelőtt szokás volt még a hullott gyümölcsből szeszt főzni, ebből lettek azok a kerítésszaggató pálinkák. Ma már az a gyakorlat, hogy pálinkába is csak olyan, érett és egészséges gyümölcs mehet, amit frissen is megennénk.

Miközben a csordultig tele rekeszeket csodáljuk, Buti Károly elárulja, hogy az idei termést soha nem tapasztalt fagykár tizedelte. Áprilisban mínusz hét fokig süllyedt a hőmérő higanyszála, ehhez hasonló fagyra nem is emlékszik. Még a teraszra kitett leanderek is elfagytak. Egy héten át minden nap este kilenctől reggel kilencig rakták a tüzet a gyümölcsösben, trágyát szórtak a tetejére, azzal idéztek elő a füstöt. A kajszibarack így is szinte teljes egészében elfagyott. A lédús korai szilvának körülbelül a fele veszett oda, a később érő és virágzó, besztercei típusú szilván pedig hiába volt rengeteg virág, csak az ágak felső harmadán maradt meg a gyümölcs. Ettől eltekintve szép a termés, az új telepítésű szilvás már nem váltakozik szezononként, hanem minden évben egyenletesen terem, és nem is férges a gyümölcs, meghozta az eredményét a permetezés. A házigazdától megtudjuk, hogy minimális vegyszerezés nélkül nem lehet piacképes termést előállítani.

Butiék 2012 óta végeznek kereskedelmi főzést, pálinkájuk az ismert márkák között van, már sok országos megmérettetésen végzett a legjobbak között. Az idén kevesebb értékes nedű kerül ki a főzdéjükből, és nem csak azért, mert elfagyott a kajszibarack és a szilva. A koronavírus-járvány visszavetette az ő forgalmukat is: hosszú időre leálltak az éttermek és fesztiválokon sem tudnak árusítani ezen a nyáron. Az is kedvezőtlen tendencia számukra, hogy egyre többen élnek az otthoni pálinkafőzés lehetőségével. Készül náluk mindenféle ágyaspálinka, kompót és lekvár is, de nem kereskedelmi forgalomba, inkább csak Cili asszony és a család, a barátok örömére.