Idő kell még a vasi fürdőknek is

Az újranyitás hónapokkal később, fokozatosan történt – az általunk megkeresett fürdők szinte mind teljes kapacitással üzemelnek. Vezetőik kivétel nélkül arról számoltak be: a korlátozások miatt bevételkiesés korlátozta ez évi lehetőségeiket. Sok múlik azon, hogyan alakul az idei és a jövő évi szezon. A turizmust különösen érzékenyen érintette a pandémiás helyzet, beleértve a mintegy 18 ezer embert foglalkoztató fürdőágazatot is.

Április 20-án fürdővédelmi akciótervet hirdetett a Magyar Fürdőszövetség.

Munkahelymegtartó elgondolásokkal álltak elő, valamint intézkedési javaslatokkal a szektor újraindításához és fenntartható működéséhez. Bükfürdőn egyelőre az látszik, hogy a tavalyi vendégforgalom 50-60 százaléka érkezik, illetve hogy a belföldi vendégek aránya nőtt az eddigiekhez képest. Azt senki nem tudja, hogy mennyi szabadsága maradt az embereknek és mennyi pénzt tudnak fordítani nyaralásra, mondja Boros László Attila vezérigazgató

Nyár végére dől el, tudnak-e annyi bevételre szert tenni a fürdők, hogy a jövő nyári szezonig pénzügyi értelemben biztonságosan eljussanak. Az biztosan látszik, hogy a büki létesítmény vírusválság miatt kiesett bevétele több mint 500 millió forint. Egyes beruházásokat el kellett halasztaniuk, és vannak folyamatban lévők, amelyekből csak nagy veszteséggel lehetett volna kiszállni.

Az alkalmazottak munkarendje nem változott, ám rugalmasabbak, átjárhatóbbak lettek egyes munkakörök, jobban igazodnak a vendégforgalomhoz. Hogy enyhítsenek a nehézségeken, marketingkampány-sorozatot indítottak, az itthon maradó vendégeket próbálják minél nagyobb arányban vonzani, azt kommunikálva, hogy a fürdők a biztonságos pihenés helyszínei.

Boros László Attila hangsúlyozza: a turisztikai szektort azzal tudjuk segíteni, ha kimozdulunk és belföldön töltjük el a szabadidőnket. Rengeteg munkahely megmaradása múlik ezen. A vasi közfürdők hatalmas előnyének mondja, hogy minden pillanatban szakképzett személyzet felügyeli a medencéket. Garantált és ellenőrzött a vízminőség, a kiszolgálóhelyiségek kiépítettek. Azt már a Magyar Fürdőszövetség elnökeként jegyzi meg: egy nagyobb lélegzetvételű programról zajlanak tárgyalások a kormánnyal. Most olyan jogszabályi csomag készül, amely szabályozási oldalról támogatja a válsághelyzet kezelését a turizmusban. A deregulációs csomagban szeretnék látni azt a fürdőüzemeltetési rendeletet is, amelyre kitér az akcióterv is.

Haller Ferenc, a sárvári gyógyfürdő marketingvezetője is arról számolt be: a korlátozások miatti bevételkiesés nagyban behatárolta az ez évi lehetőségeket. Véleménye szerint másfél-két évre van szüksége a turizmusnak a teljes helyreállásra. A kényszerű zárvatartás időszakában minden olyan karbantartási és kisebb felújítási munkálatot elvégeztek, ami ahhoz kellett, hogy vendégeiket a megszokott szolgáltatási színvonallal várják.

A másik fontos szempont dolgozóik megtartása volt: sikerrel jártak, nem volt szükség leépítésre. Jelenleg 155 embert foglalkoztatnak, az egyes részlegektől függően 4, 8 vagy 12 órás munkarendben. Mint sok más vállalkozás, ők is igénybe vették a kormányzati bértámogatási lehetőséget. A gyógy- és wellnessfürdő, a fürdő szállodája és a kemping június 12-étől nyitott újra. Ekkor még csak a strandrészre várták a vendégeket, július 1-jétől a fedett gyógyrészbe is.

Július közepétől tervezik megnyitni a családi szárnyat is. A beruházások tekintetében szükség volt újratervezésre és átcsoportosításokra a koronavírus miatt, viszont a tervezetteket mindenképpen szeretnék megvalósítani. Az időzítésük lehet csak kérdéses.

Az újranyitás, a járvány­ügyi óvintézkedések és az egészségügyi előírások miatt nőttek az üzemeltetési költségek a szentgotthárdi fürdőben is, ugyanakkor korlátozódott a fogadható vendéglétszám. A nyitás után alig volt strandolásra alkalmas időjárás, így a bevétel és a vendégszám csak töredéke volt az előző év hasonló időszakának. Az osztrák vendégek jelenleg kis számban tértek vissza. A belföldi turizmus is csak éledezik, a szálláshelyek töltöttsége növekszik ugyan, de az előző nyár számaitól még messze vannak – hallottuk az ügyvezetőtől.

Dr. Simon Margit elmondta: a zárvatartás alatt a munkaerőlétszámukat sikerült megtartani, munkavállalóik lojalitása hozzájárult az időszak átvészeléséhez. A turizmusra is meghirdetett járulékfizetési kedvezmény segítséget jelentett kormányzati oldalról. A leállás alatt pénzügyi tartalékaik elfogytak. A csörgedező bevétel nem elég az üzemeltetéshez, tulajdonosi támogatásra van szükségük. Úgy véli, a fürdők újrarendeződése hosszú folyamat lesz.

Június 15-én nyitott újra és teljes kapacitással üzemel a mesteri fürdő. Leépítésre nem került sor, közvetve ugyanannyi a foglalkoztatottjuk, de bizonyos tevékenységeket kiszerveztek. Patyi Gábor, az üzemeltető cég vezetője, a fürdő szomszédságában épült hotel tulajdonosa elmondta: a három hónap zárvatartás nagyságrendileg ötvenmillió forint kiesést hozott. A mostanra időzített fejlesztéseik közül néhányat nem közvetlenül a járvány miatt halasztottak, hanem mert bizonytalanná vált az anyagok beszerzése.

Szerinte megoldást jelentene, ha a fürdőszövetség és a kormány belföldi turizmus ösztönzésére tett intézkedései mellett a fürdőszolgáltatások áfakulcsa 5 százalékra csökkenne. Olcsóbbak tudnának lenni a vendégek felé, és a szolgáltatók zsebében is több pénz maradna, több pénz jutna fejlesztésekre. A kisebbek közé tartozó mesteri fürdő csendes, pihenős hely, a kereslet visszatért, de Patyi Gábor szerint a költéseken egyértelműen látszik, hogy rendeződnie kell még a gazdaságnak.