Minden van itt, amit a szem-száj kíván – Három celldömölki piachelyen jártunk

A vásártéren főleg a helyiek és környékbeliek rakják ki portékáikat, de akad messziről jövő árus is. A piaci nyüzsgésben megszólítottuk a 700 forintos fokhagymafonatokat is kínáló Sümegi Tibort, aki Tokorcsról jött, 116 méter hosszú, 16 méter széles kertjének terményeit hozza ide rendszeresen, plusz ő műveli az édesanyja 110 méter hosszú, 24 méter széles kertjét is. Tavasszal van nála eper, ilyenkor málna, sóska, spenót, fokhagyma. Más zöldséget nem termel, van viszont nyolcvan diófája, a családtagok segítenek leszedni, később majd azt kínálja.

Francsics Gábor Vasasszonyfáról érkezett, sonkákat, szalonnákat, kolbászokat kínál, gusztusos a csülök, a töpörtyűt hiába keresik már tíz óra körül, mert kora reggel mind elfogyott. Vasvárra és Szombathelyre is jár piacozni; a vírus idején házhoz vitte a húsárut telefonos megrendelések alapján. Az idős emberek szájról szájra adták a számát, aki egyszer megszerezte, nem tartotta titokban. Sok volt a benzinköltség, de legalább nem száradt rajtuk húsvét előtt a sok sonka, forgott az áru. A legtöbb vevője már visszatért hozzá, de van, aki benne maradt a telefonos megrendelés kényelmében.

A mézes ember, Halász Csaba egy külön asztalon ízletes sajtokat kínál, Veszprém megyéből, Nemesgörzsönyből jött. A gusztusos nagy lyukú mellett, sokféle ízesített sajtot lehet kóstolni nála: egységes áron van a római köményes, zöldfűszeres, medvehagymás, korianderes, a legdrágább a szarvasgombás. A zöld pesztós sajtot bazsalikommal, fenyőmaggal és fokhagymával ízesítették, a piros színűben paradicsom és cékla van. Az árus azt mondja, hogy nála minden sajt laktózmentes, mert a laktóz három-négy hónap után lebomlik, és nála a legfiatalabb sajt már legalább tíz hónapig érlelt.

Szita Józsefné Sitkéről hozta a saját készítésű lekvárjait és szörpjeit. A legkülönlegesebb az illatos orgonaszörp, ami úgy készül, hogy a cukros szirupban két napig áztatja az orgonavirágot. Köhögésre, nyákoldásra viszik a fenyő­rügy­szörpöt.

Németh Józsefné Kati néni sárvári „hegyi lány”, a saját kertjének zöldségei között („Tudja, mitől bio? – palánta óta nincs permetezve, csak jótékony gombával kezeltük, sokat költöttünk rá”) zöld paprikát is kínál, azt mondja azért epekímélő, mert vékony a héja. A vásártéri piacon a legnagyobb sor Neparáczki Róbertnél állt, aki Makóról jár a celli és a tapolcai piacra.

A katolikus templom előtt, a ruhapiacon órákat időzhet, aki olcsón akar felöltözni, hiszen itt mindent megtalál. Van papucs, szandál, vadászöltözék, terepszínű katonai ruhák, a portékák között szép nyári kalapokat is találunk 2500-3000 forintért, akciós melltartót 800 forintért. A viaszos vászon asztalterítőt méterben adja Dedics István, aki 24 éve foglalkozik „török lakástextillel” – így mondja –, azon az elven, hogy „az áru magáért beszél”.

Igaz ez a dömölki városrészen, az evangélikus templom melletti úgynevezett „lomis” piacra is, ahol ottjártunkkor, késő délelőtt már nem volt nagy forgalom. Láttunk porcelánokat, rézedényeket, használt ruhák, cipők rengetegét, sövénynyírót, hintaágyat, az asztalhoz támasztott fejszék sorában légpuskát. Talán erre is van kereslet, de azzal nem találkoztunk.