Mise az erdő mélyén – A Peruska Mária-kápolnához zarándokoltak

A jó pásztor példabeszédét mondta el az aranymisés Dumovits István, hangsúlyozva, hogy mindenkinek hálásak lehetünk, akivel a sors összeköt minket. A plébános fél évszázados tevékenységét Kálinger Roland tábori lelkész méltatta. Felavatták egy adományozó Szent Antal-szobrát és a Szentháromság-szobrot, amit Dumovits István állíttatott felszentelésének 50. évfordulóján. Mindkét alkotás a szombathelyi Apró Attila műve. A Szentháromságról Dumovits István adott inspirációt számára, aki ennek nyomán egy barokk stílusú, de a kor modernségét képviselő művészeti gondolatot formált meg.

Mint egy fa: a mag bekerül a földbe, kicsírázik, törzset növeszt, kitárul a lombban, a csúcsban találkozik az atya, a fiú és a szentlélek szeretetével. A résztvevők megkoszorúzták védőszentjük szobrát, majd sokan köszöntötték Dumovits Istvánt jubileuma alkalmából. Elsőként Sallai Péter tűz. dandártábornok, a Győr-Moson-­Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója (az atya tiszteletbeli tűzoltó), a továbbiakban pedig az Arrabona Légvédelmi Rakétaezred, a mentők, a csepregi borosgazdák és borhölgyek, nyugalmazott katonatisztek szervezetei szerepeltek. Bíró László tábori püspök levélben küldte üdvözletét. A Magyar Pálinka Lovagrend (amelynek a plébános rendes tagja) 24 karátos arannyal dúsított pálinkát hozott az aranyszívű, aranymisés Dumovits atyának ajándékba.