Ünnep: az idén egy kicsit másképp Vas megyében is

ANDRÁSFA

Ünnepi szentmisével kezdődött a hagyományos búcsú. A falu központjában felavatták Szent István király szobrát, amely Bene László hegyhátszentpéteri asztalos keze munkája. Az eseményen Marton Ferenc, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke mondott ünnepi beszédet. A szobrot Kovács György plébános áldotta meg. Mint megtudtuk, a falu önerőből, felajánlásokból és közösségi munkával valósította meg az idei búcsút. Az ünnepi műsorban közreműködött a helyi Tőzike dalkör is.

BÜK

Formálisan képviselő-testületi ülés adott keretet az ünnepségnek csütörtök dél­előtt. Dr. Németh Sándor polgármester nyitotta meg az ünnepet, amely aztán a Pro Musica vonósnégyes előadásával kezdődött. Ács Tamás, a Soproni Petőfi Színház színművésze irodalmi pódi­um-­elő­adásában a Himnuszt és István király intelmeit is idézte. Személyes gondolatait is megosztotta a hallgatósággal: éppen húsz éve, egy augusztus 20-ai ünnepségen hallott egy színészt szavalni, akkor döntötte el, hogy ő is színész lesz. Ő is elmondta most, Bükön József Attila A Dunánál című versét. Aztán Bakay Péter evangélikus lelkész kért áldást az új kenyérre. A kenyér megszegése után azt szétosztották az ünneplők között a büki városháza aulájában.

CELLDÖMÖLK

A program a Mária-kegytemplomban szentmisével kezdődött tegnap, aztán a szomszédos Városháza téren folytatódott: ezúttal itt, a szabad ég alatt rendezett „telt házas” ünnepséget a város az államalapítás és Szent István tiszteletére (úgy, mint a városháza tíz évvel ezelőtti avatásán). Beszédet mondott Majthényi László, a megyei közgyűlés elnöke és Fehér László

polgármester, a hagyomány szerint városi kitüntetéseket adtak át. A műsorban részletek hangzottak el az István, a király című rockoperából, Nagy Gábor, a Soltis Lajos Színház igazgatója pedig Szent István intelmeiből – a fiához, Imre herceghez intézett tanácsokból – olvasott föl.

CSEPREG

Huszonöt évvel ezelőtt avatták várossá Csepreget; a jubileumi ünnepet az Ottó Kempingben rendezték kenyérsütéssel. Fröccsteraszt nyitottak a helyi borászok, fellépett a sárvári Herpenyő együttes, a Csepregi Férfi Dalkör, a Farkas Sándor Egylet citera- és népdalműsort adott, népi színművet játszott. Beszédében Horváth Zoltán polgármester kiemelte: ez nemcsak az új kenyér, hanem a közösség ünnepe is, Csepreget az összetartás, a szorgalom és a fejlődés jellemzi; az itt élők kemény munkával, tudással és kitartással boldogulnak. Átadták a városi kitüntetéseket, polgármesteri elismerő okleveleket, kihirdették a borverseny eredményeit, térzenét játszott Csepreg Város Fúvós­zenekara a mazsorettek kíséretében.

JÁNOSHÁZA

A templomi kenyérszentelésen kívül online ünnepelte az idén az államalapítást Jánosháza, az önkormányzat nem rendezett programot. A művelődési központ munkatársai az elmúlt évek augusztus 20-ai produkcióinak felvételeit osztották meg a legnagyobb közösségi oldalon.

KÖRMEND

– Itt élünk Európa közepén és őrizzük múltunkat, hogy élhessünk a jelenben és felkészülhessünk a jövőre – hangsúlyozta Bebes István, Körmend polgármestere az államalapítás ünnepének előestéjén a Batthyány-kastély udvarán mondott ünnepi köszöntőjében. Emlékeztette a megjelenteket: múltunk értékes, még ha súlyos áldozatokkal is teli, fontos az, amit közvetít. A folytatásban Kiss László római katolikus plébános megáldotta az új kenyeret, majd táncszínházi előadás kezdődött Vas megyei zenei, tánc- és népszokások gyűjtése alapján 120 néptáncos részvételével.

KŐSZEG

A Jézus Szíve-templomban szentmisével kezdődött, majd a Jurisics téren folytatódott a Szent István napi megemlékezés. Dr. Navracsics Tibor, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program kormánybiztosa augusztus 20-át állandóságot sugárzó ünnepnek nevezte. Mint mondta, a magyar állam ezer éve itt van a Kárpát-medencében, és nemcsak megmaradt, de egyben békés, egyesítő fókuszpontja volt a környező nemzeteknek. Mindez Szent Istvánnak köszönhető, aki, amikor a magyar államot létrehozta, közösséget szervezett. Ám nemcsak rajta múlt, hogy az elmúlt ezer évben megmaradt a magyar kultúra és kereszténység. Minden etnikum összefogva, békében virágoztatta fel a medencét. A szónok kiemelte a helyi közösségek jelentőségét is: a talpra álláshoz minden helyzetben olyan közösségekre van szükség, amelyek ugyan a múltból táplálkoznak, de a jövőnek élnek.

RÉPCELAK

A délután első felében Magyarország születésnapjáról emlékeztek meg a művelődési házban, ahol Ágh Péter országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, majd megáldották az új kenyeret. A délután második felében a Radó-leszármazottak jelenlétében adták át az egykori Radó-kastély egyetlen fennmaradt épületét, a kertészlakot. Harangozó Bertalan kormánymegbízott hangsúlyozta: Radó Kálmán szellemi öröksége példakép lehet valamennyiünk számára. Mély elkötelezettséggel és tartalmas eredményeket felmutatva dolgozott Vas vármegye, Nyugat-Magyarország és az ország egésze javára.

SÁRVÁR

Az Országzászló mellett, a Hild parkban ünnepeltek Sárváron. Kondora István polgármester mondott köszöntőt és szegte meg Sárvár új kenyerét. A Virágos Sárvár környezetszépítő verseny szakmai és közönségdíjait is Szent István ünnepén adták át. A település négy évtizedes hagyománya volt, hogy az államalapítás ünnepe a nemzetközi folklórgálához kapcsolódik. Az érvényben lévő szabályok nem tették lehetővé nagy rendezvény megtartását. Az idén Várkörút Napok néven öt helyszínen összművészeti fesztivált szerveztek.

SZENTGOTTHÁRD

A megemlékezés Szentgotthárd Város Fúvószenekarának térzenéjével kezdődött, majd a Nagyboldogasszony-templomban ünnepi szentmise volt. Huszár Gábor polgármester megemlékezett arról, hogy 837 évvel ezelőtt III. Béla király telepítette le itt a ciszter szerzeteseket, hogy egy virágzó, keresztény hagyományokon nyugvó közösséget hozzanak létre. Ma is őrzik a város ciszterekhez kötődő múltját, a hagyományok a mai élethez is szilárd alapokat adnak.

SZOMBATHELY

A Kálvárián Horváth József pápai prelátus mutatta be az ünnepi szentmisét, amelyet a nemzetért, Magyarországért ajánlott fel. A sziklára épített ház példázatát mondta, a fohász az volt: „Isten, áldd meg a magyart!” A szertartáson részt vettek Szent György-­lovagok is, valamint dr. Puskás Tivadar volt polgármester, dr. Melega Miklós önkormányzati képviselő és Horváth Gábor, Kámon-Herény városrész képviselője. Szentkirályon dr. Nemény András polgármester, a civil egyesületek és a helyi egyházközség képviselőinek részvételével hajtottak fejet Szent István előtt. Ezt követően megkoszorúzták a Kálvária-domb alatt álló Szent István-szobrot.

VASVÁR

A Szent István-napi kenyér mellett Szabó Vanda vadkovászos, gyümölcsvizes cipói és Sejber Ági kovászolt kézműves kenyerei fogadták az érkezőket a Nagy Gáspár Művelődési Központban. Sejber Mihály alpolgármester ünnepi beszédében úgy fogalmazott: csonka országként a mai történelmi helyzetben Kossuth összefogásra buzdító tanácsát kellene megfogadnunk.

VÉP

A templomkertben tartott szentmisén Németh Tamás plébános hálát adott Istennek az új kenyér megáldásakor. Ünnepi beszédében Kovács Péter polgármester különlegesnek mondta az idei augusztus 20-át: a veszélyhelyzet kihirdetése óta először voltak együtt a vépiek, és mert ebben az évben emlékezünk Trianon 100. évfordulójára. Arra, hogy az ezer évig fennálló „aranyhéjú kenyér Magyarországot” – ahogy Krúdy nevezte hazáját – a történelem különleges sorsra kárhoztatta. Szent István, az államalapítás ünnepe 36 nemzedéknyi magyar történelmében mindig a talpon maradás ünnepe volt. Ez a legelemibb siker, amit egy közösség a múltjába tekintve megtapasztalhat, mondta. A megszentelt kenyérből mindenki kapott egy darabkát. VN