Az önkormányzatok 2021-ig kaptak haladékot, most az NMI-vel köthetnek szerződést

Kötelező az alapszintű közművelődés a kistelepüléseken – már 2017 óta –, a személyi feltételek biztosítására pedig 2021-ig kaptak haladékot. Vas megyében 154 település nem tudja teljesíteni a törvényi kötelezettséget, hogy minimum középfokú végzettségű szakembert foglalkoztasson a közösségi színtérben.

Az NMI a ­közművelődési, foglalkoztatási és képzési programjában kíván ahhoz segítséget nyújtani, hogy egy év múlva elegendő számú képzett szakember legyen. Az intézet országosan kétezer ember foglalkoztatását és képzését vállalta, Vas megyében november 1-jétől csaknem 140 főt vesznek fel egyszerre. Éles Krisztinától, az NMI Vas megyei igazgatójától megtudtuk, kiküldtek egy levelet az önkormányzatoknak, amiben azt javasolják, hogy próbálják megtalálni a településükön azt a habitusában megfelelő személyt, akivel a későbbiekben együtt tudnak dolgozni, és azt jelezzék, a jelöltjük részt vehet a Vas megyében induló öt képzés valamelyikén. Az igazgatónő kérte, hogy legyen felsőfokú szakképzés is, így azok is be tudnak majd kapcsolódni, akiknek van már valamilyen diplomájuk. Az érettségivel rendelkezők a középszintű képzésben vehetnek részt, az utolsó OKJ-s képzések indulnak idén.

A program 2021. november 1-jéig tart. Az a metódus, hogy a résztvevők két napot járnak a képzésre, a hét többi napján elkezdenek dolgozni a falvakban, ahonnan jelölték őket. Így tudjuk a szakember-ellátottságot biztosítani, és a települések így nem lesznek „törvénysértők” – fogalmazott Éles Krisztina. – Viszünk programokat is az érintett községekbe, hogy megismertessük a közművelődési szakembert, a régi időkben „a falu lámpásá”-nak hívott személyiséget. A képzés 900 órás, gyakorlatorientált jellegű, a képzésben részt vevő személyen keresztül lehetővé teszi a folyamatos kapcsolattartást az NMI és a település között. Akit felvesznek, egy évig az intézettől kapja a fizetését (szakképzett alapbért), utána pedig az adott önkormányzattól, amely felvételkor szerződést köt az NMI-vel, hogy egy év után átveszi. A település a normatívából tudja majd fizetni az alkalmazott közművelődési szakembert, amely 2 millió 275 ezer forint lesz, és folyamatosan emelkedni fog.

Éles Krisztina azt is elmondta, hogy ez azt is jelenti, hogy a közművelődési normatívát nem a „falunapi Bunyós Pityura”, hanem az alapszolgáltatásra kell költeni, így az állam és a kistelepülés közösen látja el a község kulturális és közösségi feladatait. A törvény nem mondja ki, hogy hány órában kell foglalkoztatni a közművelődési szakembert, lehetőség van arra is, hogy három falu bíz meg egy embert, és akkor az összefogásuk nyomán összeadódik a három település normatívája, amiből kijön a nyolcórás foglalkoztatás is.

Programokra soha ennyi hazai forrás még nem volt; a közművelődési szakember a képzés során megtanulja azt is, milyen pályázatokat figyeljen, honnan tud forrásokat szerezni, ezzel leveszi a terhet az önkormányzat válláról.