Bolyais diákok kiemelkedő tudományos sikerei

Űr-technológia-Föld – ez volt a Gábor Dénes középiskolai ösztöndíj pályázati témája, az egész országból húsz diákot választottak ki – köztük a három bolyais diákot –, a húszból tizenkét gyerek kapta meg az ösztöndíjat, közülük kettő a Bolyai-gimnázium tanulója. Felkészítőjük Finta Zsanett fizika–matematika szakos tanár, az MTA ELTE Fizika Tanítása Kutatócsoportja kísérleti tankönyvmunkacsoportjának vezetője. Amint mondta, óriási eredmény, hogy a 16–17 éves fiúk ezt elérték. A kutatómunkát önállóan végezték, csak a szakirodalomban való tájékozódás során irányította őket, beadott dolgozataikban kevés módosítást kellett tenni, csak a formai szempontokban és a szaknyelv használatában voltak egyeztetnivalók.

A pályázatot tavaly adták be, idén már mindhárman fizika fakultációsok, sőt: szakkörre is járnak a tanárnőhöz. Mindhárman jók az informatikában is, kiválóan programoznak.

Varga Bence százezer forintos ösztöndíjat kapott ezen a pályázaton, augusztusban a Tehetségek Magyarországa program ösztöndíját is megkapta. Kutató alkat, példaképe a nagyapja, aki nagyon jártas a csillagászatban. Az Emberek helyett robotok az űrrepülésben altémát választotta, meghívásra előadást is tarthatott a Magyar Tudományos Akadémián. Azzal foglalkozik, miért érdemes űrmissziókat folytatni egyes bolygókon, például a gázbolygók holdjain; hogyan lehetne életet telepíteni a Marsra, amely a Naprendszerben „lakhatási zóna”. Az oxigéntermelésről, a növényter­mesztésről és a megfelelő légkör kialakításáról írt.

Bevette dolgozatába az exobolygókat is, amelyek más naprendszerekben találhatók, és alkalmasak az élet fenntartására. A robotok alkalmasak az űrmissziókra, nem az ember, mert az űrhajóink jelenleg túl lassúak, a hajtóművek fejlesztésére van szükség, fúziós hajtóművel elérhető a fénysebesség tíz százaléka, de azt az ember nem bírja ki, ezért robotokat lehetne küldeni a Titán hold felszínén lévő metán- és etántavak hasznosítására vagy az aszteroidák nemesfémkészletének kitermelésére.

Szilvágyi Dániel Zoltán már másodszor indult, neki van a legnagyobb rutinja az önálló munkában. Most ötvenezer forintos ösztöndíjat kapott az Újra magyar űrhajós az űrben dolgozatáért, illetve még egy témája is volt: az űrtechnológiai eszközök földi hasznosítása. Arról írt, hogy a műholddokkolás technikáját hogyan lehet adaptálni a vákuumvonatokhoz, hogy ne jöjjön be a közlekedőcsőbe a levegő a rakodásnál sem, ne essen le a nyomás; ezért gumiszerű tapadókorongokkal illesztené össze a vonatot és az állomást. Mint Varga Bence, ő is a Budapesti Műszaki Egyetemen vagy Cambridge-ben szeretne továbbtanulni. Stephen Hawking az egyik példaképe, idén indulni fog az ifjú fizikusok nemzetközi versenyén is, azt mondja, szeretne majd az űrkutatásban elhelyezkedni.

Bokor Levente tárgyjutalomban részesült, Gábor Dénes Találjuk fel a jövőt! című könyvét kapta inspirációként a további kutatásokhoz. Ebben a pályázati anyagában etikai oldalról vizsgálta azt, hogy miként vethetők be a mesterséges intelligenciák az űrkutatásban olyan területeken, ahol az emberi életet nem használják fel. A jelenlegi Mars-kutató robotoknak nincs lehetőségük visszatérni, halálra vannak ítélve. Bokor Levente a továbbtanuláshoz a New York-i Egyetem abu-dzabi campusát nézegeti, Angliában az Oxfordot, de Washingtonban is szívesen tanulna tovább.

Mindhárom bolyais fiú álma, hogy az emberiség fejlődését segítő technológiákkal foglalkozzon, könnyen lehet, hogy ők a jövő NASA-kutatói.