A hódokra nem lehet vadászni

Legutóbbi panaszosunk, Kolnhofer Tibor, a Nardán élő gazdálkodó arról számolt be, hogy a búcsúi elágazó közelében ázik az új út töltése, és víz alatt van az a földrészlet is, amit ő használna, mert az Aranypatakon a hód gátat rakott, és felduzzasztja a vizet. Elbeszélése szerint emiatt mások közeli szántóföldjein is károk keletkeztek. A Vas megyében élő, túlzottan elszaporodott, csaknem ezer hód miatt sokan küzdenek hasonló gondokkal.

A hódok problematikája több szakterületet érint, az eddig megkérdezettek mindegyike hivatkozik arra, hogy „együttműködve” képzelhető el a megoldás.

A hódnak természetes ellensége nincs, ezért megállíthatatlanul szaporodik, terjeszkedik. A Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint a hódok betelepítése idején ezzel kapcsolatban nem végeztek hatásvizsgálatot. Gaál Róbert igazgató véleménye, hogy a hód védettsége már nem indokolt, szükséges lenne a jogszabály változtatására (élőhelyenként is), más őshonos fajokhoz (például vaddisznó, róka) hasonlóan. Ezt elsősorban a természetvédelmi szervezeteknek kellene megoldani, a vadászhatóság közreműködésével. A vízügyi igazgatóságnak nincs arra kapacitása és anyagi forrása, hogy a hódgátakat ilyen nagy számban eltávolítsa, ami egyébként is csak ideiglenes megoldás lenne, mivel a gátak – tapasztalataik szerint – rövid időn belül újjáépülnek. A Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége által kezelt vízterületeken is sok a hódok okozta kár. Puskás Norbert, a szövetség elnöke leszögezte, hogy a probléma összetett, mielőbbi megoldást sürget, és nyitottságot vár el a gazdálkodók, kezelők és a természetvédelem oldaláról is. Az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa, Fera Gábor zoológus felidézte, hogy a hódokat korábban vadászták (pézsmájukért, bőrükért, prémjükért, húsukért), de csaknem kipusztult a faj, védetté tették. Hangsúlyozta, hogy a hódkárok ellen a törvény szerint a károsult kötelessége védekezni, ugyanúgy, mint a nem védett állatfajok esetében teszi. Ezenfelül kérheti a természetvédelmi hatóság – tehát a Vas Megyei Kormányhivatal – segítségét. Minden intézkedést igénylő kéréssel a kormányhivatalhoz kell fordulni, az egyes esetekben a természetvédelmi hatóság adhat engedélyt.

Megkérdeztük a Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztályának vezetőjét, Tóth Gábort, hogy milyen szabályozás mellett vadásszák ma a hódot. Milyen okból és milyen feltételekkel lehet kilövetni, ha valahol túl sok gondot okoz? Volt-e erre Vas megyei példa? Azt válaszolta, hogy ma Magyarországon a hód szigorúan védett, vadászata nem engedélyezett, nem vadászható vadfaj. Vis maior helyzet elhárítása céljából kérhető az állat elejtése, amit a kérelmezőnek a Vas Megyei Kormányhivatal Agrárügyi és Környezetvédelmi Főosztály Környezetvédelmi Osztályán kell kezdeményeznie. Volt rá példa: a Vas Megyei Vízügyi Igazgatóság például több ízben kérelmezte már a hatóságnál árvízvédelmi okok miatt a túlszaporodott hódállomány apasztását.

Kikértük a főosztályvezető véleményét arról is, hogy ha az állat védett státusza az országos állományra értendő, lehetne-e helyi szabályozással kordában tartani a Vas megyei elterjedtségét? Tóth Gábor azt emelte ki, hogy a hód terjedésének, illetve terjeszkedésének megakadályozása, illetve szaporodásának korlátozása nem helyi (Vas megyei) szabályozással lehetséges, hanem egy átgondolt, az egész országra kidolgozott koncepcióval.

Szerettük volna tudni, hogy van-e ilyen kezdeményezés esetleg a vadásztársaságok részéről? Nehéz-e a hódot elejteni? Azt a választ kaptuk, hogy mivel a hód nem vadászható vadfaj, a vadásztársaságok nem kérhetik a hatóságtól elejtésüket. A hód élőhelye vízhez kötött, vadászata fegyverrel kimondottan hosszú időt és sok munkát igényel. Sokkal célravezetőbb a csapdával történő befogása, illetve elejtése.