Drágul a liszt, így a kenyér is

Négy éve folyamatosan nő a liszt fogyasztói átlagára Magyarországon, míg 2017-ben 137 forint volt egy kilogramm finomliszt ára, addig 2020-ban már 173 forintot kellett fizetni érte, ami magasabb, mint a 2011-es valaha volt legmagasabb 172 forintos ár, vagyis tavaly tízéves rekord dőlt meg. Az 1999-es 51 forintos árhoz képest mára már több mint megháromszorozódott a liszt átlagára. A tendencia pedig folytatódik az idén is. Tavaly októberben a magas búzaárak kapcsán már foglalkoztunk a témával, akkor is azt írtuk, elkerülhetetlen lesz a lisztáremelés.

Az agrárszektor friss elemzése szerint a malmoknak létszükséglet az emelés, különben nem biztosítható a működésük, már 66 ezer forintnál is többe kerül egy tonna jó minőségű búza, a jelenlegi lisztárak viszont csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek. Mivel hónapok óta ennél drágább a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb liszt-

áremelés következhet.

A jelenlegi piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt. Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet.

A most tervezett emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként hat-hét forintnál, ugyanakkor a fogyasztói árakban várhatóan ennél nagyobb lesz az emelkedés, ahogyan az is valószínű, hogy a kenyér árában is tetten érhető lesz előbb-utóbb a liszt drágulása.

Tancsa Ágnes, a Pékszövetség sajtóreferense megkeresésünkre elmondta, egyelőre nem egységes a malmoknak a fellépése a kérdésben. Vannak malmok, amelyek már jelezték az áremelési szándékukat, mások viszont még nem, így azt sem lehet biztosan megmondani, hogy a pékek emelnek-e majd áraikon, és ha igen, mennyit. A szakember hangsúlyozta, az idei január speciális abban a tekintetben is, hogy még folynak a tárgyalások a garantált bérminimum összegéről, márpedig a sütőiparban a költségek jelentős hányadát a bértömeg adja, ezért ennek ismerete nélkül nem lehet pontos árat kalkulálni. 2016-ban egy kilogramm fehér kenyér átlagosan 269 forintba került, tavaly azonban már 356 forintba, ami 87 forintos emelést jelent öt év alatt. BD

Kiemelt képünkön: A malmok egy része már jelezte áremelési szándékát