Fokozatos felújítóvágás végvágását végzi egy brigád a Kőszegi-hegységben

Kicsit összerezzenünk, amikor a majdnem negyvenméteres bükkóriás nagy robajjal ledől. Szinte belehuppan a körülötte lévő fiatal fácskákból álló újulat közé. Messziről nem is látszik a sisakos fakitermelő, aki szakszerűen, a megfelelő irányba kidöntötte. A gyönyörű, szürke, hengeres, hosszan ágtiszta törzs sértetlenül ért a földre. Igazi mestermunka. Több nagy értékű rönk is kijön majd belőle, a maradékból tűzifa lesz.

Összeszokottan dolgozik a megbízott vállalkozó ötfős brigádja. A döntés után legallyazzák a törzset, majd több darabban csörlővel kihúzzák a közelítőnyomra. A méret és a minőség alapján itt dönti el az erdész, hogy milyen választék legyen belőle. A feldarabolt faanyagot innen egy speciális kihordó szerelvénnyel közelítik ki az erdészeti út mellé. A forwardert ilyen helyzetekre találták ki.

Szélesek a kerekei, alacsony a súlypontja, képes megrakni magát, ügyesen manőverez a tuskókon, alig hagy nyomot maga után. A térdig vagy derékig érő növényzetben is kíméletesen mozog. A terület egy részén már olyan nagy méretű az újulat, hogy a forwarder mozgása is nagy kárt okozna. Itt és a vízmosásos terepen segítik a munkát a csörlőzéssel. Ezzel elérhető, hogy a lehető legkisebb kár keletkezzen az embermagasságú újulatban és a talajban.

Miközben bőgnek a motorfűrészek, Kardos Bendegúz, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. fahasználati műszaki vezetője közvetíti a történéseket. Tőle tudjuk meg, hogy ez a Kőszegi erdészpagony Hámori erdészkerülete, a Kőszeg 23E1 erdőrészletben folyik a munka.

A Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság erdészeti szakembereinek irányításával fokozatos felújítóvágás végvágását végzi a brigád.

– Az 5,07 hektáros erőrészletből 3,69 hektárt érint a mostani termelés – mondja Kardos Bendegúz. – Ez egy úgynevezett ernyős felújítóvágás. 2007-ben történt itt a bontóvágás, amikor megritkították az erdőt, úgy, hogy egy kicsit több fény jusson le a talajra. A rendszeres makktermés hatására az elmúlt 14 évben megfelelő méretű újulat keletkezett. Erről a részről most letermelik a méretes fákat. Azon a részen, ahol még nem megfelelő sűrűségű az újulat, várhatóan a következő tíz évben végzik el a végvágást. Az érintett erdőrészlet 500 méter magasságban található. Ez már itt bükkös klíma. A bükkfák közé kismértékben kocsánytalan tölgy és erdei fenyő elegyedik. A százhuszonöt éves faállomány 45-50 cm átmérőjű, 30-35 méter magas fákból áll. Az erdőterv 120 évben állapította meg a vágáskort – sorolja az erdőre vonatkozó adatokat a szakember.

– Mielőtt január 20-án megkezdődött a termelés, az illetékes természetvédelmi őr és a kerületvezető erdész közösen megjelölték azokat az úgynevezett biotóp fákat, amelyeket sértetlenül kell meghagyni a területen. Ezek az élővilág számára leginkább fontos, általában műszaki szempontból kevésbé értékes, terebélyes, úgynevezett böhönc, illetve odvas faegyedek. Az úgynevezett végvágás után, a tíz-húsz éves fácskákból álló újulaton kívül mintegy huszonöt idős fa is marad a területen.

Az élővilág védelme érdekében természetvédelmi előírás, hogy csak szeptember 1. és március 31. között folyhat a hegyen fakitermelés. Ez meglehetősen szűkös idő, ha figyelembe vesszük, hogy sem akkor nem termelhetnek, ha a talaj a sok csapadéktól felázik, sem akkor, ha nagy szél van. Termelésnél a csendes, száraz vagy fagyos idő az ideális.

Ha az aszfaltos utak lefagynak, az a faanyag leszállítását is nehezíti.

Megkerestük Poropatich István pagonyvezető főerdészt, aki kérdésünkre elmondta, hogy a Kőszegi hegység erdeinek több, mint 90%-án mintegy 3000 hektáron az erdészet gazdálkodik, csak kis része magánerdő. A háború előtt ebből, mintegy 800 hektár Eszterházy birtok volt, 2200 hektárt tett ki Kőszeg város erdeje. Jelenleg öt erdőrészletben folyik egy időben termelés. Ezek között akad bontóvágás, végvágás és szálalás is. Tarvágást sehol nem végeznek. A hegységben zömmel természetszerű elegyes erdők találhatók, nem alakultak ki monokultúrák. Ezek természetes módon jól újíthatók, így nincs szükség tarvágásra. Ezért a természetszerű erdőgazdálkodási módszereknek nagy hagyománya van. A megye más területein a túlszaporodott nagyvad nehezíti ezeket a módszereket. A Kőszegi-hegységben sikerült alacsony szinten tartani a nagyvad létszámát.

Jelenleg a Hámori erdészkerületen kívül a Pintér tetőn és Bozsok határában, a Sötét völgyi részen folyik fakitermelés. A túraútvonalak közelében a turistákat tájékoztató táblákkal értesítik a munkákról.