kijáró

2021.02.21. 07:00

Közös történelmünk tárházából: gróf Sigray Antal, a vasi szfinx

Történetünk száz évvel ezelőttről indul, amikor a lehetett volna és ami lett éppen újra kezdett elválni egymástól. Hőse az őrségi főnemes, az ivánci kastély ura, gróf Sigray Antal, aki 24 évesen lett a főrendi ház tagja.

Vas Népe

A gróf keveset szólt, tiszta gondolatai azonnali tetteket fogantak. Még csak halvány mosoly is ritkán jelent meg arcán. Így volt ez 1919-ben is, amikor az I. világháború rombolása, a bolsevik kommün tombolása, Vasvármegye határainak az újszülött vörös Ausztria és a román hadsereg általi kétoldali mardosása szinte csak kételyt és fájdalmat hozott az itt élőkre. Ezen a nyáron Szamuely terrorvonatából Szombathelyt, Gencsapátit és Kőszeget tépte – majd a Bécsújhely melletti Sauerbrunn fiain fennakadva lelte halálát. Ezekben a napokban gróf Sigray Grazból Feldbachon át Lehár 350 legényével lépett Vasvármegye földjére, ahol pár napon belül, az országban először rendet és nyugalmat teremtett. Nem csoda, hogy ispánná, majd nyugat-magyarországi kormánybiztossá is kinevezték. Megtiltotta a másutt elszabadult bosszút és pogromokat, erővel lépett fel az újra anarchiát hozni akarók ellen. Igazi, a jövőt a múltra építő magyar főúr, az ezeréves alkotmányos rend gondnoka, aki „a múltat végképp eltörölni” akarók provokációit kivédte, és akinek köszönhetően Vasvármegyéből újra rend terjedt ki az egész országra.

A párizsi béketárgyalások következményei a vasi szfinxnek is sok fejfájást okoztak. 1920–21-ben kormánybiztosként felelős volt a Trianonban Ausztriának ítélt területek rendezett kiürítéséért. Látszólag rezzenéstelen arccal fogadta az antant újabb és újabb elvárásait, de nem bánta, sőt segítette, hogy a megvalósítást „rajta kívül álló okokból” a nép fiai, amúgy kurucosan, valahogy mindig ellehetetlenítették.

Ezeket a tragikus hónapokat Somogyvári Gyula, Gyula diák írta meg 15 évvel később az És mégis élünk című regényében. Sigrayról így szól: Széchenyi óta nem volt magyar, aki nem a ruhája, a rangja, birtokai alapján gróf, hanem a lényével az. Sigray és a rongyosok elérték a soproni népszavazást, és a Lajta menti rongyosok végül nem kerültek bíróság elé. Ám Nyugat-Magyarországot és önmagát nem tudta megmenteni. 1921-ben kétszer is segítette IV. Károly magyar király hazatérését. Vasvármegye legjobb erői léptek fel, amikor Rotenturmból Szombathelyre érkezett a király, akit végül Horthy beleegyezésével az antant Madeirára száműzött. A grófot, micsoda szégyen, tízheti vizsgálati fogságba vetették.

Gyula diák és „regényhőse” sorsa aztán életükben is összeforrt. Országgyűlési képviselőként mindketten a zsidótörvények elfogadása ellen szavaztak. A negyvenes években újra és újra borsot törtek a nácik orra alá. Sigray szerepet játszott az 1943-as kiugrási kísérletekben, így 1944. március 19-e után az elsők között tartóztatta le őt a Gestapo. Elhurcolása után nem sokkal a mauthauseni koncentrációs táborban fogolyként került mellé Somogyvári is. Alig élték túl, Sigray már halálos betegen szabadult, Somogyvárit pedig öt évvel később az ÁVH tüntette el.

Gyümölcséről ismerszik meg a fa. Somogyvári például Bedécs Gyula híres történelemtanárunkat sarkallta arra, hogy húszezernél több magyart vigyen el a nagy háború emlékhelyeire. Gróf Sigray Antalra a becsület politikusaként emlékszik az utókor. Kastélya jó hírű szociális otthon. Fűtött üvegházai is túlélték őt, ma az otthon országosan elismert biogazdasága működik bennük.

Kiemelt képünkön: Gróf Sigray Antal

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában