Egy vőfély tapasztalatai: tornacipő a ruha alá, kacsa- és libasült az ünnepi asztalra

Első gyermekszerelemnek indult Vivi és Bálint kapcsolata: egy évig együtt jártak általános iskolába, majd a gimnázium ideje alatt különváltak útjaik. Hét évvel ezelőtt újra találkoztak, 2017-ben eljegyezték egymást. Ha nem lenne a koronavírus-járvány, ma már férj és feleség lennének. Megismerkedésük napján, május 28-án szeretnék kimondani a boldogító igent, ezért az eredetileg tavalyra tervezett esküvőt idénre halasztották. Most még várnak és reménykednek. Amennyire ragaszkodnak a dátumhoz, annyira nem követik a hagyományokat.

– A csokorban megjelenik majd a piros szín, de a menyecskeruhám nem az lesz. A család kedvéért zenészeket fogadtunk, fátylat azonban nem szeretnék viselni – avat be a részletekbe Vivi. Elárulja, eredetileg nem terveztek vőfélyt fogadni, egy ismerősük esküvőjén azonban megbizonyosodtak róla: szükség van a segítségre.

– Vőfély nélkül is lehet jó esküvőt tartani, csak valaki vállalja magára bizonyos feladatok teljesítését. A vacsora, a menyasszonytánc, a torta felvágásának időpontját illik tartani, és a köztes időkben kell sort keríteni az ajándékozásra, játékokra, menyasszonyrablásra. Tulajdonképpen én vagyok az ifjú pár meghosszabbított keze, aki mindent lát és mindenről tud – véli Pungor Csaba, aki hét éve dolgozik vőfélyként.

Ma már maga írja a verseket, nem lepődik meg a legextrábbnak tűnő kéréseken sem, és rájött arra is, a tortát a felvágás előtt húsz perccel ildomos kivenni a hűtőből. Ellenkező esetben vagy olyan hideg, hogy megreped a marcipán, vagy olyan puha, hogy besüpped a tészta.

Naptára már most tele van, huszonnyolc pár tervezi az idén kimondani közreműködésével a boldogító igent. Lesz olyan hét, amikor három esküvőre hivatalos. Egyre többen döntenek ugyanis úgy, hétköznap fogadnak örök hűséget párjuknak.

– A koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések gyorsan változhatnak, ezért azt javaslom a pároknak, a tervezett időpont előtt maximum 3-4 héttel hozzanak döntést. Lemondani sokkal könnyebb a foglalásokat, mint visszacsinálni – mondja.

Pungor Csaba úgy tapasztalja, a kényelem egyre inkább felülírja a szokásokat: sokan magas szárú tornacipőt választanak a menyasszonyi ruha és az öltöny mellé, menyecskeruhának pedig éppúgy beillik a népi motívummal díszített öltözet mint a bőrszerkó. – Azt veszem észre, hogy a párok egyre inkább a saját elképzeléseiket szeretnék megvalósítani. Ettől függetlenül minden évnek megvan a divatszíne, az idén ez a sárga lesz. Egyre népszerűbbek a színátmenetes ruhák, a díszítésben pedig örök kedvencek a krémes árnyalatok. A pároknak fontos szempont az is, hogy a polgári szertartástól kedve a lagzin át a vendégek elszállásolásáig minden megoldható legyen egy helyen – teszi hozzá. Majd így folytatja: míg az éjféli menü a hagyományok szerint legtöbbször töltött káposzta, addig az ünnepi vacsora menüsorában ma már gyakran szerepel libavagy kacsahús. Úgy vesszük át az amerikai szokásokat, hogy közben tartjuk a magyar hagyományokat is. Az nálunk például elképzelhetetlen, hogy az ifjú pár legkésőbb a nyitótánc után beül az autóba és otthagyja a násznépet.

TÖBBEN FOGADTAK ÖRÖK HŰSÉGET

A Központi Statisztikai Hivatal nyilvántartása szerint Vas megyében 2019-ben 1586, 2020-ban pedig 1685 esküvőt tartottak. Az országban pedig összesen több mint kétezerrel több pár mondta ki a boldogító igent tavaly, mint az azt megelőző esztendőben. Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a házasság hete rendezvénysorozat részeként Család-karrier-egyensúly címmel tartott fórumon kiemelte: az elmúlt tíz év családbarát politikájának már láthatók az eredményei, hiszen negyven éve volt utoljára olyan magas a házasságkötések száma Magyarországon, mint tavaly; 2020-ban 140 ezer fiatal kötelezte el magát egymás mellett, míg tíz évvel korábban 70 ezren kötöttek házasságot.

Kiemelt képünkön: Pungor Csaba hét éve dolgozik vőfélyként, tapasztalatai szerint a párok egyre kevésbé ragaszkodnak a hagyományokhoz