Trianon Vas vármegyei következményei egy rendhagyó virtuális kiállításmegnyitón

A tárlatot a veszélyhelyzeti korlátozások feloldása után szeptember végéig láthatja majd a nagyközönség a levéltárban – erre is utalt bevezetőjében dr. Melega Miklós levéltárigazgató. Először a boldog békeidőket idézte a virtuális kiállításmegnyitón. A letűnt korszakot ismertető rész központi eleme a turulmadaras emlékmű, amelyet körbevesznek az egykori magyar társadalom múltba vesző alakjai. A hatalmas turulmadár méretarányos másolata annak, amely valamikor Nyitra mellett a Zobor-hegyen állt. 1921 februárjában a cseh légiós csapatok felrobbantották. Megtalált darabjaiból a szombathelyi Hesztera Aladár restaurátor összeillesztett egy példányt, amelyet 2015-ben újra felállítottak.

– Magára hagyatott volt Magyarország, amikor 1920-ban a győztes hatalmak a Trianoni békének nevezett diktátum – ultimátum aláírására kényszerítették. Életfogytig tartó szabadságvesztésként értelmezhető az, hogy magyar nemzettársainkat kisebbségi jogfosztott létbe kényszerítették – fogalmazott Melega Miklós. A történelmi Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát, lakosságának több mint felét, és magyarok millió kerültek idegen uralom alá. Míg a környező népeknek megadták a nemzeti önrendelkezés jogát, a magyar emberektől ezt megtagadták, mondta.

A kiállítás egy része megjeleníti a Trianon-palota belső terét, a békediktátum aláírásának pillanatát. Ablakain kinézve látható az aláírásra érkező magyar delegáció és a felsorakozott francia katonák sorfala. Az asztalon a trianoni békediktátum térképmellékletei, a határmegállapító bizottság által kijelölt új Vas vármegyei határvonalak láthatók. Az asztalnál ülő, Magyarországot jelképező alak mögött egy szuronyos katona látható, amely arra emlékeztet, hogy ezt a békét ultimátumként kényszerítették Magyarországra a fegyverek erejével. A kényszerpályát jelképező fekete folyosón a Trianon utáni időszakba lép a virtuális kiállítás látogatója.

A terem négy sarkában az elszakított országrészeket jelképező irredenta szoborcsoport képei láthatók, amelyet eredetileg 1921. január 16-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren. A terem közepére kiterítve Vas vármegye térképe látható – színekkel különül el a megmaradt rész és az elcsatolt területek. Tablókon és vitrineken a békediktátum Vas vármegyei következményeit mutatja be a tárlat 15 tematikus egységet felölelve. Ismertetik Vasvármegye etnikai viszonyait, nemzetiségeit, a Muravidék és az Őrvidék elcsatolásának körülményeit és a Muravidék 1941. évi visszacsatolásának örömteli eseményét is. Szó esik a nyugat-magyarországi felkelésről is.

A Magyarországhoz visszatért hűséges falvak – Szentpéterfa, Ólmod, Narda, Felsőcsatár, Horvátlövő, Vaskeresztes és Pornóapáti –, illetve a legbátrabb falu, Kercaszomor helytállásáról is megemlékeznek. Sorra veszik a vármegyét ért gazdasági károkat, kulturális kincseink, épített örökségünk elvesztését és az egyházat ért veszteségeket. Szót ejtenek a határon túlról érkező nyomorúságos sorsú magyar menekültekről, és foglalkoznak az idegen uralom alá került területek és népesség anyaországhoz való visszacsatolására törekvő szervezetek működésével, a jogos magyar revíziós törekvésekkel és az elcsatolt országrészek visszatérésével.

A tárlat külön részt szentel az iskolai oktatás történetének. A kiállítás lezárásaként Trianon emlékezetéről, az emlékművek, emlékkeresztek állításáról, az országzászló mozgalomról emlékeznek meg. Két tárlóban a Trianon-kérdés magyarországi irodalmából válogatnak. A kiállítás intézmények, civil szervezetek, történész-kutatók és magángyűjtők összefogásával valósult meg – a rendhagyó tárlatnyitón Melega Miklós megköszönte közreműködésüket.