Trófeagyűjtés: súlyos következményekkel jár

– Annak, aki az erdőket és mezőket járja, tudnia kell, hogy a végrehajtási rendelet előírja: előzetes hozzájárulás szükséges ahhoz, hogy valaki birtokba vegye a vadászterületen elhullajtott agancsot. Az 1996-os vadászati törvény alapján az, aki eltulajdonítja a trófeát, lopást követ el, ugyanis az a vadászatra jogosult társaság tulajdonát képezi – tudjuk meg Gagyi Istvántól, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének elnökétől.

Az, aki ennek ellenére is hazaviszi az erdőn talált trófeát 10 ezertől 200 ezer forintig terjedő bírságra számíthat. Sajnos a legtöbb agancsgyűjtő tudatosan háborgatja a vad élőhelyét annak reményében, hogy az állat elhullajtja az agancsát, ezzel busás jövedelemhez juttatva őt. A felvásárlók ugyanis nyolc-tízezer forintot is adhatnak az agancs kilójáért. A tevékenység a vad élőhelyének indokolatlan zavarásának minősül és az egyed egészségének károsodásával, még rosszabb esetben elhullásával járhat. Aki így tesz, még szigorúbb szankcióra számíthat: akár két évre is rács mögé kerülhet.

Az állomány megzavarása miatt annak tagjai elindulnak az erdőben, ahol a mozgás során agancsuk érintkezik a fákkal, ágakkal. Az ütközések miatt hamarabb elveszíthetik fejük ékességét, ami maradandó agancstősérüléssel is járhat, ugyanis ekkor a tő még nem érett arra, hogy elhullajtsa az agancsot. Emiatt pedig a következő években kevésbé méltóságteljes koronát tudnak csak növeszteni. A vadász egy másik súlyos következményre is felhívja a figyelmet: a vad indokolatlan zavarása kimozgathatja azt a már jól megszokott élőhelyéről, így olyan területekre is betévedhet, amerre egyébként nem járna. Nagyobb rudlikba verődve pedig bizony komoly problémát is okozhatnak a közúti közlekedésben, például szokatlan időben tévedhetnek közutakra. A hajtáson túl sajnos egy még embertelenebb módszert is alkalmaznak a trófeavadászok az agancsok megszerzésére.

– Különböző drótokat és huzalokat feszítenek ki a fák közé, aminek nekifutva az állat biztosan elveszíti az agancsát. Ebben az esetben pedig borítékolható a súlyos tősérülés – fejti ki az elnök.

Gagyi István egy másik fontos aspektusra is rávilágít, miért lenne jó, ha magánemberek nem szednék össze az agancsokat. A szakemberek ugyanis az elhullajtott trófeákból rengeteg hasznos információt tudhatnak meg az ott élő vadállományról, ami alapján tudnak tervezni. Úgy véli, amennyiben a megtaláló értesít egy hivatásos vadászt arról, hogy mire bukkant, még az is lehet, hogy meg tudják beszélni, hogy hazavihesse azt. Önhatalmúlag azonban semmiképpen nem szabad azt eltávolítani a területről.

Kiemelt képünkön: Gagyi István vadászkamarai elnöktől megtudtuk, a felvásárlók akár nyolc-tízezer forintot is adnak az agancs kilójáért