Kőszeget is zálogba adta

A Mátyást királlyá választani akarók megpróbálták rajtaütéssel elfogni őt a korona visszaszerzése érdekében. Ez meghiúsult, így a magyar küldöttek alkura kényszerültek: váltságdíjat kellett fizetniük érte. Eszerint Frigyes a kezén lévő Vas és Sopron megyei várakat, valamint Kőszeget és Rohoncot is megkapta. Mátyás cserébe csak Kismarton, valamint a királyi és királynéi korona visszaadását várta.

Mátyás királlyá választásának ereje kétséges volt, mivel nem a hagyományos magyar jogrend szerint – a Szent Koronával, Székesfehérváron, az esztergomi érsek által – koronázták meg. Az uralkodó ezért mindent megtett, hogy visszaszerezze a koronát.

Nem akart gyenge uralkodó lenni. Bizonyos magyar nagyurak bosszúból Németújváron magyar királlyá választották III. Frigyes császárt. A címet Frigyes használta és többször hivatkozott rá – ezzel leginkább alkupozícióját kívánta növelni.

1462-ben indultak meg az alkutárgyalások a két uralkodó között. Frigyes feltétele volt, hogy ha megüresedik a magyar trón, a császár vagy fia uralkodhasson az országban. Az alku megköttetett. Mátyás még ebben az évben országgyűlést hívott össze. Azt akarta, hogy a váltságdíj megtérítését és a korona visszaváltását a nemesség indítványozza, neki csak el kelljen fogadnia. Ez így is lett.

A végső megállapodást 1463-ban Bécsújhelyen kötötték meg a korábbi feltételek szerint, a pápai követ jelen­létében. Még az év nyarán Sopronban átvették Frigyestől az áhított koronát. A koronázásra 1464-ben került sor. A korona birtokában megerősödött Mátyás hatalma, ismert intézkedései is ezután valósultak meg.

Hét várost adott zálogba a magyar koronáért, ezek közül később visszafoglalta Kőszeget és több burgenlandi települést.