A kialakult helyzet hatással van az óvodáskorúak fejlődésére? – Óvodapedagógust kérdeztünk

A kisgyerekesek figyelemre méltó logisztikával, nagy erőfeszítésekkel vészelték át az elmúlt egy év home ovi időszakait. Az óvó nénik gondoskodtak arról, hogy a gyerekeket naponta ellássák kézműves ötletekkel, játékokkal, mozgásos feladatokkal, a nagycsoportosokat iskolára felkészítő anyagokkal, mégsem lehet otthon, munka mellett megvalósítani az óvodai fejlesztést. Hiányzott a megszokott napirend, a rendszer, a gyermektársaság. Takács Dóra óvodapedagógussal a hátunk mögött hagyott időszakról és lehetséges következményeiről beszélgettünk.

A kognitív funkciók fejlesztésén kívül, amelyek a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás területeit célozzák, az érzelmi intelligencia és a szociális készségek fejlődésének terepe is az óvoda. A szakember ezt hétköznapi példákkal támasztja alá:

– Minden óvodás gyermek átéli, hogy türelmesnek kell lennie a társaival. Az oviban nemcsak egy-két, hanem akár húsznál több gyerekhez kell alkalmazkodniuk. Sorba kell állniuk, ha naposok, megteríteni, kezet mosni, a mosdóban megvárni, amíg a másik végez.

A gyerekek egymás között szocializálódnak. A tü­relem és az alkalmazkodás otthoni környezetben ilyen intenzíven nem tud fejlődni. A szülő persze elmondhatja: „Türelmesnek kell lenned, figyelned a csoporttársaidra.” A 3–6 éves korosztálynak a beszélgetés jó átvezető, de ez a korosztály elsősorban tapasztalás útján tanul és fejlődik. Ennek pedig nincs más módja, mint hogy visszakerülnek a közösségbe. A türelem, az elfogadás ráadásul az érzelmeken alapul.

Előfordulhat, hogy a nevelési év kezdetén még nagyon ügyes nagycsoportos gyermekünk az utóbbi hónapok történései hatására a szociális készségek területén kicsit elmaradt. Ilyenkor el kell fogadni, hogy ezen a területen kell most javulnia, és nem az iskolaérettségre helyezni a hangsúlyt. Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni: az iskolaérettség egyik alapkövetelménye, amit az óvodai nevelés alapprogramja is lefektet, és az iskolák is megfogalmaznak: a szociális, lelki, testi és értelmi érettség megléte, amelyek összeadódnak.

A nagycsoportosoknál maradva, Takács Dóra más példákat is említ: lehet, hogy az óvodás számára a kihagyott hetek, hónapok után ismét problémát okoz a helyes ceruzafogás, elmarad a finommotorikus fejlődés, az iskolához szükséges részképességek fejlődése. A mozgás is olyan terület, melyet ha nem gyakorolnak, nem tapasztalnak meg változatos módokon, elmaradhatnak benne – ez mindenkinél egyéni. Megeshet, hogy egy családban mindkét szülőnek home office-ban kellett dolgoznia, egyikük, esetleg mindketten nehéz helyzetbe kerültek a munkahelyükön.

Az otthoni alapfeszültség mellett kevés figyelem jutott arra, hogy a gyermek finommotorikus képességeit fejlesszék. Más kérdés, hogy ha idő jutott is, a gyermeknek volt-e a feladatokhoz kedve, türelme. Egy normál fejlődésű óvodásnál az említett hiányosságok visszapótolhatók. Az óvónők jól tudják, milyen intenzív fejlesztő feladatok alkalmasak erre. – Az intézmények újranyitása után az óvó nénik újra megbeszélik és gyakoroltatják a gyerekekkel a szabályokat, szinte újra kell kezdeni a beszoktatást, főleg a kiscsoportosoknál.

Szerencsés az, aki az első hónapokban ki tudott alakítani olyan harmonikus kötődést, pozitív emlékképet a gyerekben, hogy szívesen megy vissza az oviba. Ha csak arra emlékszik a gyermek, hogy volt egy sírós időszaka, amikor az anyukája otthagyta a többi gyermek között, annak még nehezebb lehet, mert újra át kell élnie azt az időszakot. Sokuknál kialakultak baráti kapcsolatok – ez az az időszak, amikor a családon kívül megjelennek azok a személyek, akikhez érzelmekkel kötődnek –, és valós hiányt jelentett számukra, hogy nem találkozhattak kis társaikkal. Ahogy az is megfigyelhető, hogy a szülők szorongásából ragadt a gyermekre is.

Az óvodapedagógusoknak kiemelt feladatuk még, hogy a gyerekek mentális és lelki egészségét megőrizzék és fejlesszék – jegyzi meg.

Amennyire lehet, legyenek türelmesek a gyermekükkel, javasolja a szülőknek Takács Dóra. Mindenki a saját gyermeke képességeire koncentráljon, őt támogassa, és hallgasson az ösztöneire, ne másokhoz mérje a saját gyerekét, ami a közösségi média által uralt világban mindennapos. Nagyon fontos még a bizalom az óvó nénik felé. Lehet, hogy érkeznek jelzések elmaradásokról, de a pedagógusok mindig segítő szándékkal fordulnak a szülőkhöz. A szülők pedig ne féljenek segítséget kérni és társat találni az együtt neveléshez.