Megkezdte munkáját az országos jégkármérséklő rendszer – Mutatjuk a vasi tapasztalatokat

A 2018-ban üzembe helyezett országos jégkármérséklő rendszer április 15-én kezdte meg szeptemberig 30-áig tartó szolgálatát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) most az idei első két és fél hét tapasztalatait gyűjtötte össze. A vizsgált időszakban több helyen alakultak ki jégveszélyes zivatarok, szupercellák az országban, ami végül hat napon át tette szükségessé a talajgenerátorok üzemeltetését országszerte.

Bács-Kiskun megyében nyolcvannál többször kellett a generátorokat bekapcsolni, miközben Vas megyében negyven alatt alakult ez a szám, ami azt jelzi, hogy országos viszonylatban is a jégveszélytől kevésbé fenyegetett területek közé tartoztunk. Ezt támasztják alá a konkrét bejelentések is, miközben Vas megyéből csak egy alkalommal jelezték, hogy borsónyi méretű jégszemek hullottak, Baranyát leszámítva mindenhol többször volt jégeső, Szabolcs-Szatmár-Beregben például tizenhatszor.

A zivatarok sem voltak egyformák, míg például Fejér, Nógrád és Tolna megyében, valamint nálunk mérsékelt volt a zivatarok napi maximális veszélyességi fokozata, addig az ország nagy részében ugyanez a mutató jelentős, az északkeleti megyékben pedig magas volt. Utóbbi oka leginkább az április 22-én a keleti régiót elérő zivatarlánc volt, itt többfelé szupercellák is kialakultak. A másik, komolyabb jeget hozó csapás április 29-én érkezett az országba, ekkor ugyan front nem alakult ki, de labilis volt a légkör, és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az erőteljes feláramlás hatására a nedves levegő 6000 méter fölé emelkedett, és ebben a magasságban az alacsony hőmérsékleten búza-borsó nagyságú jég alakult ki.

Kijelenthető, hogy megyénk a jégveszélyes időszak előszezonját olcsón megúszta, de az igazi jégesős időszak még előttünk áll, márpedig az elmúlt években egyszer sem fordult elő, hogy ne kellett volna beszámolnunk komolyabb jégverésekről. A tendencia mindenesetre biztató, míg 2015-ben a megye mezőgazdasági területeinek több mint 9 százalékát sújtotta jégkár, addig 2019-ben már csak 0,71, 2020-ban pedig már csak 0,44 százalékát.

A jégkármentesítő rendszer működéséről sokszor írtunk már, így ezúttal inkább néhány érdekességet osztunk meg. A rendszer üzemeltetéséhez körülbelül 350 ezer liter acetonos ezüst-jodid-oldatot használnak fel évente, de ez a mennyiség persze az időjárástól függően változhat, mindenesetre az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és a NAK közösen azon dolgozik, hogy a kárenyhítést maximalizálva csökkentsék a kibocsátott hatóanyag mennyiségét.

Ahogyan a jégesők, úgy a villámok igazi szezonja is előttünk áll még, mégis kevesen gondolnák, hogy az említett két és fél hétben 29 ezernél is több villámot észleltek az OMSZ műszerei, amiből 26 ezer április 19-e és április 25-e között csapott le. A vizsgált időszak óta viszonylag nyugodt volt a helyzet jégesőszempontból, ugyanis a NAK működésszámlálója május 13-án nyolc védekezési napnál tartott, melyek során a generátorok összesen 23 605 órán át voltak bekapcsolva.