Edvi Illés Pálra emlékeztek a Dömölki Napokon

Másfél évszázada, 1871. június 22-én hunyt el Pesten Edvi Illés Pál, aki a helyi evangélikus gyülekezet hosszú évszázadokra visszatekintő történetében – Józsa Mártonnal együtt – a leghosszabb, emberöltőnyi ideig, 32 esztendeig szolgálta Kemenesalja evangélikusságát. A tudós pap alakját a Dömölki Napok programjában idézték meg a hétvégén.

Fotó: VN/Pozsonyi Gábor

A helyi evangélikus egyházközség, a celldömölki önkormányzat, a KMKK, valamint a Celldömölki Honismereti Munkaközösség szervezésében szombaton délelőtt megemlékezést tartottak a dömölki evangélikus templomban, amelynek falán 1998. november 29-én avatták föl Edvi Illés Pál emléktábláját.

Délután a KMKK Kresznerics Ferenc Könyvtárában Rác Dénes evangélikus lelkész köszöntötte a szép számban megjelent érdeklődőket, majd D. Szebik Imre előadása következett Edvi Illés Pálról, aki 1793-ban született Rétiben (ma: Tárnokréti) hetedik gyermekként. A napóleoni háborúk okozta gazdasági válság, illetve dugába dőlt befektetések révén a családi vagyonka elúszott, ezért az ifjú Pálnak érettségi után házi tanítóságot kellett vállalnia a megélhetés és a továbbtanulás alapjainak megteremtése érdekében. A kényszert előnnyé formálva meghatározóvá lettek az itt szerzett pedagógiai tapasztalatok életútja szempontjából. Jénában gazdagította teológiai ismereteit, s a nagy múltú Nagygeresden lett önálló lelkész 1818-ban, 1823-tól Vanyola lelkipásztora.

Nemesdömölk tekintélyes gyülekezete hívta Kemenesalja fővárosába, ahol végül több mint három évtizedig szolgált. 1831 októberében kezdte el összeállítani a Famíliák könyvét, amelyet 1850-ig folytatva páratlan helytörténeti értékű forrásmunkát hozott létre. Szolgálati ideje alatt jelentős infrastrukturális fejlesztéseket hajtott végre. A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület levéltárnokká, a Magyar Tudós Társaság (az MTA elődje) pedig – Eötvös Józseffel, Jósika Samuval és Vásárhelyi Pállal együtt – 1835-ben levelező tagjává emelte. Vas és Sopron vármegye táblabírájává, a kemenesaljai egyházmegye pedig 1845-ben esperesévé választotta.

Sokrétű pedagógiai és teológiai munkássága mellett Nemesdömölkön konviktust hozott létre és tartott fenn, ahol a hátrányos helyzetű tanulók szállást és étkezést is kaptak. Kis-Czell és a környék polgáraival zártkörű takarékpénztárt hoztak létre, amelynek első évtizedében választmányi tagként működött közre.

Edvi Illés Pál Fiumei úti sírhelyét (jobb oldali árkádsor, ún. csontfülke) a Nemzeti Kegyeleti Bizottság 10/2004. (II. 25.) sz. határozata értelmében nemzeti sírhellyé nyilvánították.

Kiemelt képünkön: D. Szebik Imre nyugalmazott püspök koszorút helyez el az emléktáblánál