Az alma és a szőlő lehet idén a pálinkafőzők favoritja

A szeszélyes tavaszi időjárás és a fagyok nem kedveztek a gyümölcstermesztőknek. A negatív időjárási hatások alapvetően meghatározták a termésmennyiséget. A pontos gyümölcskárt nehéz megállapítani, hiszen termőtájanként, termesztőkörzetenként és fajtánként is meglehetősen változékony, mozaikos a kép. Vas megye helyzete kedvezőtlenül alakult, egyértelműen kevesebb a gyümölcs a térség gazdaságaiban. A csonthéjasoknál volt a legnagyobb a kár, itt csaknem a teljes termés odaveszett. Egyelőre úgy látszik, a szőlő és az alma mentheti meg a gazdákat.

– Jelenlegi rálátásunk szerint 520 ezer tonna körül alakulhat a hazai almatermés, ami még függ a szüretig hátralévő időszak időjárásától is. Magyarországon egy jó évjáratban 800-900 ezer tonna alma terem, míg a rosszabb években 300-400 ezer tonna. Az elmúlt húsz év legroszszabb termését – 217 ezer tonnát – 2007-ben realizáltuk, amikor a tavaszi fagyok okoztak drasztikus termés kiesést – mondta dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A szakember azt is hozzáfűzte, hogy a fagyokkal tarkított, egyébként is hűvös tavasz az idei gyümölcstermésben abszolút érződik. A nyári hőség és aszály sem tett jót, hiszen ez szüret előtti gyümölcshullást is eredményezett.

Nagy László, az egyházasrádóci pálinka-manufaktúra vezetője ottjártunkkor éppen idei kajszit főzött. Kevesebb a csonthéjas gyümölcs, ezt ő is alátámasztja. Míg tavaly augusztusban 5000 liter cefrét főztek ki csonthéjas gyümölcsből, addig az idén jó, ha elérik ebben a hónapban az 1500 litert.

– Most kezd beindulni a főzés. Egy 300 literes és egy 600 literes üstünk van, jellemzően Magyarországon termő gyümölcsökből főzünk. Még nem mondtunk le teljesen a szilváról, de az alma lehet a legjobb, és a lugasokon termő szőlők – tudtuk meg a főzdetulajdonostól.

Birkás István, a Vasi Hegyhát varázslatos vidékén, Győrváron foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Saját pálinkaüzemet működtet, 15 éve kezdte el a kereskedelmi főzést. A cégvezető azt mondja, elég elkeserítő ez a szezon ebben a térségben, ezt a saját bőrén is megtapasztalta. Hat hektár kajszija és nyolc hektár vilmoskörtéje veszett oda. Előbbi már évek óta problémás, öt-hat esztendeje alig tudnak szüretelni róla. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy óvjuk a gyümölcsfáinkat.

A talaj menti fagyok nem jelentenek problémát, van fagyvédelmi öntözési rendszerünk is. De a felső légköri fagyok ellen már nincs, ami megvéd bennünket, itt egyedül csak az üvegház lenne megoldás. A győrvári cég tulajdonosa kiemelte, hogy nemcsak az időjárási körülmények nehezítik a gyümölcstermesztők életét, hanem a munkaerőhiány is. Gépiesíteni kellene az ültetvényeket, de ez nagy tervezéssel, elhatározással jár.

V. Németh Zsolt országgyűlési képviselő, kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos elkötelezett a magyar pálinka ügye iránt. A gyümölcsökből a hazai fajtákat, a tájjellegű, hagyományos típusokat szereti. Körtéből az idén biztosan nem készül náluk pálinka, mert a termés a fagy miatt kárba veszett, a batul almát – a másik nagy kedvencet – illetően azért van egy csöppnyi remény. A magánfőzők – mint én is – szerencsés helyzetben vannak: nem tud olyan rossz termésük lenni, hogy valamiből ne lehetne mégis pálinkát készíteni.

Az igaz, hogy nem mindig a kedvenc gyümölcs kerül a hordókba, de a lényeg, hogy valamelyik fajta mindig megörvendezteti az embert – mondta a miniszerti biztos, akinek fürtös meggy cefréje éppen kifőzésre vár. A legnagyobb bizodalma azonban a direkttermő szőlőfajtákban, a korminban és a nohában van. Előbbiből évek óta készít illatos pálinkát, sokan kóstolták, jellegzetes és nagyon finom. Remélhetőleg az idén is lesz belőle pálinka.

Kiemelt képen: Birkás István azt mondja, elég elkeserítő ez a szezon a hegyháti térségben