Biztonságosabb lett a Rába – Több mint 3,5 milliárd forintos árvízvédelmi beruházás készült el

Lezárult a térség árvízvédelmi fejlesztését célzó Rába-völgy projekt, amelynek zárórendezvényét csütörtökön tartották a Büdös-árok megújult szivattyútelepénél. Az uniós és kormányzati forrásból, 3 milliárd 590 millió forint vissza nem térítendő támogatásból megvalósult, az országhatártól egészen Győrig húzódó beruházást az Országos, az Észak-dunántúli, valamint a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság által alkotott konzorcium irányította. A fejlesztéseknek köszönhetően az árvízvédelmi művek biztonságosabbá, az árvízkárok sikeresebben megelőzhetővé válnak, ami kedvező hatással lesz a térség gazdasági-társadalmi fejlődésére, hiszen az árvízvédelmi biztonság az egyik fontos tényezője a turisztikai, gazdasági és egyéb településfejlesztési törekvéseknek. – A megvalósult projekt soha annyira nem volt aktuális, mint most, a klímaváltozás idején. 2009-ig ötévente kellett harmadfokú készültséggel számolni, azóta pedig évente – hangsúlyozta Láng István, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője, aki maga is többször védekezett a helyszínen. Elmondta, a Rába-völgyben a vízbiztonságot elsősorban az árvízi biztonság 184 kilométernyi védvonalának kiépítése jelentette, ez tette lehetővé a térség fejlődését, és ezt kell megóvnunk most is. Az országban elsőként 2002-ben készült el a Rába gazdálkodási terve, megvalósulására 19 évet kellett várni. Ez a terv azonban nem csupán töltésemelésről, hanem nagyvízi mederfejlesztésről, árvízi tárolásról, természetvédelemről, idegenforgalomról, az élhető környezetről, de legfőképpen a biztonságról szól. Ma bátran szembenézhetünk azzal az 520 centiméteres árvízszinttel, ami 12 éve kialakította a térségi rekordot.

– Ma a magyar vízügyet éltetjük – hangsúlyozta Harangozó Bertalan kormánymegbízott, a megyei védelmi bizottság elnöke, aki reményét fejezte ki, hogy az elkészült beruházás az elkövetkező évtizedekre megteremti az itt élők biztonságát. Beszédében megemlékezett Radó Kálmánról is, aki 140 éve kapta meg a Rába-­szabályozás feladatát. V. Németh Zsolt miniszteri biz­tos, országgyűlési képviselő a mérnöki szakma dicséretének nevezte az átadó napját. Arra kért mindenkit, higgye el, minden megépített árvízvédelmi építményre szükség van, és éppen úgy van rájuk szükség, ahogyan megépítették. A kivitelező képviseletében Kovács Tamás, a Szabadics Zrt. vezetője kiemelte: amikor 2019-ben megbízást kaptak a feladatra, az alapvetően árvízvédelmi műtárgynak indult, azonban a most elkészült beruházás az itt élők mindennapjainak szerves része lesz, hiszen a gátak a közösségi élet színterei is.

– Észak-Vas megyét is érintették a munkálatok – mondta Ágh Péter országgyűlési képviselő –, Sárváron felújították a vízrajzi törzsállomást, Csöngén a magaspartot, Pápocon, Kenyeriben, Ostffyasszonyfán települési körtöltéseket építettek ki.

– Itt összesen 6400 folyóméter hosszan épült töltés, melyhez csaknem 83 ezer köbméter anyagot használtak fel – ezt Németh József, az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője mondta. Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője arról beszélt, a beruházással jelentősen javult az árvízvédekezés színvonala. A gátak megerősítése mellett négy zsilipet is átépítettek, és nyolc ultrahangos vízszint­mérő készüléket telepítettek a hidakra. Bebes István polgármester – már a kastélyban megtartott – pohárköszöntőjében minden érintettnek megköszönte a munkáját.