1986-ban négyből még csak három lakásban volt vezetékes ivóvíz Vas megyében

1985-től gyorsított ütemben zajlott a vízművesítési program, és az volt a cél, hogy 1990-re minden Vas megyei településre eljusson az egészséges ivóvíz. A megye vízellátásának első számú felelőse a Vas Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat volt, amelynek alapvető tevékenysége volt a víztermelés, a vízszolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint a fürdők üzemeltetése.

Miként teljesítette feladatait, hogyan tartott lépést az igényekkel? Ezt vizsgálták meg 35 évvel ezelőtt.

Az akkori jelentés tíz esztendő fejlődését, változásait összegezte. A megyében 1975 és 1985 között a víztermelés igen drasztikusan növekedett: az 1975. évi 10,4 millió köbméterről 1985-re 18,6 millió köbméterre emelkedett. A napi vízterhelő kapacitás ez idő alatt 54 377 köbméterről 94 166 köbméterre nőtt. Erre feltétlenül szükség is volt, hiszen míg 1975-ben mindössze 32 településen volt megyénkben vezetékes ivóvíz, addig 1985-ben már 116-ban. Az 1986-os évre a tervek szerint további 17 község vezetékes ivóvízellátását kívánták megoldani. Az ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya már 1985-ben túlhaladta megyénkben a 75 százalékot. Azaz négy lakásból egyben még mindig arra vártak, hogy csapvízhez juthassanak.

A vízellátás gyors ütemű fejlődésével azonban nem tartott lépést a szennyvízelvezetés, így az úgynevezett „ellátottsági olló” megyénkben lényegesen kedvezőtlenebb volt az országos átlagnál. Míg az ivóvízellátásban Vas megye országosan a kilencedik, addig a szennyvíz­elvezetésben és -tisztításban hátulról a harmadik helyen állt. Ennek az volt az elsődleges oka, hogy a szennyvízelvezetés és -tisztítás lényeges bővítésére a nyolcvanas évek közepén nem állt rendelkezésre megfelelő anyagi bázis. A vállalat üzemeltetésében lévő négy, biológiai fokozattal is rendelkező, valamint a hat, csak mechanikai szennyvíztisztító telep részben elavult, részben pedig elfogadhatatlan mértékben túlterhelt volt. Azaz egyik sem üzemelt kifogástalan környezeti hatásfokkal.

A fedett uszoda 1981-ben történő átadása óta a vállalat szolgáltatási tevékenysége jelentősen bővült. Az uszoda üzemeltetése azonban ráfizetéses volt, kedvezőtlenül hatott a vállalat gazdálkodására. A megyei egészségügyi intézmények kisegítésére, illetve az uszoda kihasználtságának fokozására a vállalat 35 évvel ezelőtt nappali kórházi osztályt szervezett, és létrehozta a devizafogászatot is. Az alapszolgáltatások mellett a vállalat jelentősen közreműködött a vízközművek létrehozásában. Az ebből származó termelési érték 1985-ben megközelítette, 1986-ban pedig meghaladta a 115 millió forintot.

A lakossági igényeket kielégítő kisebb építések (bekötés, bővítés) mellett a kivitelezési munka zömét az új vízművek létrehozása jelentette. Speciális ágazati igényeket elégített ki a vállalat közműtervezési és beruházáslebonyolítási tevékenysége. A vállalat a tervezéstől a befejező munkálatokig képes volt komplexen a megbízásokat teljesíteni.

A vállalat állóeszköz-állományának bruttó értéke 1985-ben meghaladta a 2,8 milliárd forintot. A feladatok zavartalan ellátása, a meglévő létesítmények állagának szinten tartása érdekében évente 100 millió forint fejlesztési alapot használtak fel. Ennek mintegy 60 százalékát rekonstrukciós beruházásra, 40 százalékát pedig a kiszolgálólétesítmények bővítésére, a szolgáltatás minőségének javítására fordították.