Élnek a keresztény hagyományok - A szlovén nemzetiség támogatásáról és az újévi szokásokról is beszélt a főkonzul

 A szlovén főkonzul 2019 őszén lépett hivatalba Szentgotthárdon. A konzulátus elsősorban a Rábavidéken élő szlovénekre fókuszál, segíti, támogatja az itt élő nemzetiségi közösséget. A működési terület azonban ennél jóval nagyobb, Vas megye és Zala megye egészére kiterjed. Ebből kifolyólag fontos feladat az is, hogy a konzulátus ösztönözze a határon átnyúló együttműködéseket Szlovénia és Magyarország között. 

Magyarországon – korábbi hivatalos adatok szerint –, 2800 fős szlovén közösség él, de a valódi szám ennél jóval nagyobb, körülbelül 4-5 ezer lehet, akiknek túlnyomó többsége a Rábavidéken él. Pontosabb adatok a jövő évi népszámlálás után lesznek majd. A szlovén közösség már most megkezdte a kampányt ezzel kapcsolatban, próbálja ösztönözni az itt élő kisebbség tagjait, hogy bátran vállalják nemzetiségi hovatartozásukat. 

Metka Lajnšček szerint fontosak a párbeszédek, ezért a helyi és megyei partnerekkel együttműködésre törekednek, emellett népszerűsítik Szlovéniát és az ország értékeit. – Az idei év nagyon mozgalmasan telt a szlovének számára, három jelentős évforduló, illetve esemény köré csoportosultak a közösség rendezvényei. Az első Szlovénia önállóvá válásának harmincadik évfordulója volt, a második az Európai Unió Tanácsának soros elnöksége, a harmadik pedig az, hogy ebben az évben Szlovénia viselte az Európa Gasztronómiai Régiója címet. Utóbbit eddig általában régióknak ítélték oda, de most Szlovénia kapta. A spanyol székhelyű döntéshozó grémium (IGCAT) elég érdekesnek és izgalmasnak találta a szlovén étel- és italkínálatot ahhoz, hogy országunk egésze kaphatta meg ezt a címet. A főkonzul az idő nagy részét Szentgotthárdon tölti. A környéken élő szlovén közösség rendkívül aktív, számos rendezvény volt a térségben. De Szlovénia itt van a szomszédban, ez lehetőséget nyújt arra is, hogy Lajnšček asszony őrizze és ápolja a kapcsolatot szlovén barátaival és rokonaival. A fia már felnőtt, és egyetemistaként az Erasmus program keretében éppen Máltán tanul, párja pedig munkája, vállalkozása miatt a határ túloldalán él. A főkonzul asszony a Muravidéken gyerekeskedett, de élt Ljubljanában is, így a vidéki és a nagyvárosi életről is van tapasztalata. 

– Szlovéniát több tájegységre lehet felosztani, és mindnek megvan a saját gasztronómai sajátossága. A teljes listát képtelenség lenne felsorolni, de a hagyományos szlovén ételek közül jó pár európai uniós oltalom alatt áll földrajzi eredetmegjelöléssel. Az egyik ilyen jellegzetes karácsonyi süteményünk az úgynevezett potica, amely igazából egy diós kuglóf. A másik édesség, ami nagyon ismert és jellemző itt, a Muravidéken, az a muravidéki gibanica, azaz százrétű rétes vagy béles. Tipikus még a szintén eredetvédettséggel bíró krajnai kolbász. Szintén népszerű ételek Szlovéniában a töltött tésztafélék, például az idrijski žlikrofi, ezeket legtöbbször túróval töltik meg. Vannak nagyon jellegzetes pogácsáink is. Emellett ott van még a levegőn szárított karsztvidéki sonka a „kraški pršut”, amely ugyanúgy oltalom alá esik, mint a más technológiával készülő muravidéki sonka. Az alpesi sajtjainkra szintén nagyon büszkék vagyunk, ezek főleg Bohinj környékéről valók. 

A „meso iz tünke” – vagyis a zsírban tartósított vindős hús – pedig hosszú idők óta hagyományos ételünk. A főkonzul elmondta azt is, hogy az adventi időszak és a karácsony megünneplése hasonló a magyarhoz, ugyanazok a szimbolikák kísérik. Karácsonyfát állítanak, ez korábban december 24-én volt jellemző, de most már jóval korábban, már az adventi időszak elején feldíszítik a fákat. A szlovén családok kis betlehemet is készítenek, és mivel a lakosság többsége keresztény, az éjféli misék is látogatottak. – Azon a vidéken, ahol a szüleim élnek, ma is tartják, hogy december 24-e böjti nap. Az év utolsó hónapja amúgy náluk is a disznótorok időszaka, ekkor készítik elő a különféle húsokat az ünnepi asztalokra. A szlovén hagyományokkal kapcsolatban kitért arra is: Szlovénia egyes részein jellemző, hogy újév napján nem kerülhet az asztalra szárnyas, mert az a babona szerint karmaival elkaparja a szerencsét. Ilyenkor mindenképpen sertéshúst kell enni, hiszen a sertés az orrával előre halad, és előtúrja a szerencsét a következő esztendőre. Karácsonykor nagyon fontos az ima, bizonyos helyeken még él az a régi szokás is, hogy a házigazda körbefüstöli a házat, a mezőt, szőlőhegyet a gazdag termés, az egészség és a tisztaság reményében. Újév napján megmártóznak a hideg vízben, ez az úgynevezett újévi tengerbeugrás. 

– Az adventi időszak tele van várakozással, az emberek elmondják a jókívánságaikat, ez családokon belül és az ismerősök körében is érvényes. Van egy fontos szlovén állami ünnep is decemberben. 1990. december 23-án volt az az ügydöntő népszavazás, amikor a szlovének döntöttek függetlenségükről és önállóságukról, és ennek köszönhetően később megalakulhatott a Szlovén Köztársaság. Nem véletlenül választották ezt a karácsony közeli időpontot. Tudták, hogy ez az az időszak, amikor az ember kifejezheti reményeit a jövővel kapcsolatban. Számunkra tehát az év vége nemcsak az advent, a karácsony és az új év ünnepe, hanem egyik nemzeti ünnepünket – az önállóság és egység napját – is ilyenkor tartjuk, megemlékezve a szlovének jövője szempontjából fontos eseményről.