Képtár

2022.01.30. 09:00

Rumi Rajki István emlékére

Harmincéves a Rumi Rajki Műpártoló Kör, a névadó szobrász alkotásait a Szombathelyi Képtárban gyűjtötték össze egy megemlékező kiállításra. A kört 24 éve vezető, az idén nyolcvanéves Balogh Péter építésszel beszélgettünk.

Merklin Tímea

Balogh Péter építész, a Rumi Rajki-kör elnöke a jubileumi képtári tárlaton

Forrás: Cseh Gábor

Fotós: Cseh Gábor

Egy művészt leginkább az alkotásairól ismerünk: Rumi Rajki István (1881–1941) szobra az édesanyját megkeresztelő Szent Márton a templom előtt, a Kürtös a szombathelyi Hősi temetőben, ő készítette a rumi, a szentpéterfai, a jákfai hősi emlékművet, a rend őrség homlokzatára a Daliákat, amelyek aztán a Csónakázótóra vigyáztak hosszú éveken át. 

 

A Smidt Múzeumban a Kígyóölővel találkozhatunk az emeleten. Kétségtelenül maradandót alkotott, mégis kiesett a művészeti köztudatból. A szobrász unokaöccse, Rajki Gyula már az 1980-as években kutatta Rumi Rajki munkásságát, kezdeményezésére 1991-ben megalakult Rumi Rajki Műpártoló Kör – és a feleségével együtt ő is tagja lett –, amely az alkotó emlékének megőrzését és az értékmentést tűzte ki célul. Az alapító elnök Tóth Emőke szobrász volt, majd 1998-tól Balogh Péter építész vette át a helyét, Kiss Sándor szobrász művészeti vezetőként és tanácsadóként működött közre haláláig, őt Heckenast János építész követte. Az alapító tagok közt volt Marosfalvi Antal festőművész, restaurátor, Csinger Péter kőfaragó, Benkő László festőművész, Tornay Endre András szobrász, Horváth Péter geodéta, Németh László rumi polgármester, csatlakozott Sütő Éva iparművész, dr. Zsámbéky Monika művészettörténész, Szabó Amália, a zsennyei kastély gondnoka. Salamon Nándor, a Szombathelyi Képtár igazgatója könyvet írt Rumi Rajkiról, ami 2009-ben jelent meg a Magyar Nyugat kiadásában részben a műpártoló kör költségén, részben a szobrász egyik fia támogatta, cserébe mindössze hat példányt kért. 

 

– Rumi Rajkinak két fia volt, apjuk halála után özvegy édesanyjukkal Svájcba mentek, mindketten építészek voltak, Ottóval álltam kapcsolatban. 2007-ben kaptam egy értesítést, hogy meghalt Győrben az utolsó rokon, maradtak nála szobrok, ha érdekel minket, vegyem fel a kapcsolatot a jogásszal, akire a hagyatékot bízták – mesélte Balogh Péter. – Tornay Endre András kőszegi szobrásszal mentünk el megnézni. A lakásban „Szent Márton megkereszteli édesanyját” szobornak egy körtefából faragott egyméteres verziója állt. A győri hagyatékban még 27 gipszszobrot találtunk, amiket kiállításokra készített Rumi Rajki. Találtunk egy olyan Szent Márton-szobrot is, amit később a város anyagi segítségével bronzból kiöntettünk, és elhelyeztünk a polgármesteri hivatalban. A három évtized alatt a kör mindent megtett, hogy a szobrász a helyére kerüljön a Vas megyei köztudatban és művészeti életben. A rumi földműves fiának hamvait hazahozták Budapestről, és 1993-ban újratemették Rumban. Síremlékét Lesenyei Márta szobrászművész tervei alapján Csinger Péter készítette. Blaskó János szobrászművész készítette el a mellszobrát, amit az iskola előtt állítottak fel, amely felvette a nevét. Módy Péter restaurálta a Szent Márton-templom előtti szobor kőrészét, a fémmunkákat Ozsvári Csaba ötvös irányította kőbányai bronzöntő műhelyében. A kör készíttette el a Kálvária alatti Szent István-szobrot. 

 

– Rajki Gyula tudta, hogy a nagybátyja készített egy 3,4 méter magas Szent István-szobrot 1939-ben a New York-i világkiállítás magyar pavilonjába, de a mű nem került haza – mondta Balogh Péter. – Kiderítettük, hogy Ohio államban, Youngstownban van egy ferences rendházban. Egy kinti magyar vette meg, és a kolostornak ajándékozta, ma is az udvarán áll. Hazahozatni nem lehetett, mert zarándokhelyet alakítottak ki körülötte. Marosfalvi Antal egy barátja járt ott, lefényképezte, és a fotók alapján csináltattunk egy másikat, ami hasonlít rá; Tornay Endre András alkotta meg az önkormányzat támogatásával. Heckenast János készített hozzá építészeti tervet. Jónak láttuk ezt az elhelyezést a domb alatt, ha megyünk a Kálvária felé, úgy látszik az utca végén, mint egy felkiáltójel. 1998-ban avatták. A 2000-es években a Rumi Rajki-kör kiállításokat rendezett, a győri hagyatékból hazahozott szobrokat Módy Péter restaurálta, a rumi művelődési házban létrehoztak egy emléksarkot a szobrásznak. Németh László polgármester és Varga Gyula kultúrház-igazgató megemlékezéseket kezdeményeztek. Az MMIK-ban Rasperger Józseffel együttműködve hozott létre a kör tárlatot Tornay Endre Andrásnak, az egykori Szent Márton Céhnek, aminek Rumi Rajki is tagja volt, valamint a cáki Ördögh Lászlónak. Gy. Szabó Béla híres erdélyi fametsző kiállítását a Szombathelyi Képtárban és Sárváron mutatták be. Radnóti Kovács Árpád centenáriumi tárlatát a képtárban Heckenast János nyitotta meg. A Savaria Múzeumban Boldizsár István kiállítását rendezték meg, akinek a hagyatéka Orosházán található. Volt tárlata Pozsonyi Jánosnak, Csonka Ernőnek is. A kör számára az egyik legbonyolultabb művelet a Daliák sorsának rendezése volt, tizenöt évig küzdöttek érte. 

 

– A mostani megyei főkapitányság 1937–38-ban épült Hidasi Lajos tervei alapján, arra készítette Rumi Rajki a négy harcost és a címert. A Daliákat Vincze Béla rendőrkapitány leszedette 1967- ben, és áthelyezték őket a Csónakázótó partjára – mondta el Balogh Péter. – A 90-es évek elején elhatároztuk, hogy visszatetetjük őket. Harangozó Bertalannal, aki akkor városi alpolgármester volt és a kör tagja, elmentünk Orbán Péter rendőrfőkapitányhoz, aki támogatta az ötletet, de pénz nem volt a visszahelyeztetésre. Halmosi Zsolt rendőrfőkapitánytól is kaptunk elvi támogatást, aztán őt elhelyezték. Dr. Tiborcz János jelenlegi rendőrfőkapitánnyal is párbeszédet kezdeményeztünk. Készíttettünk egy tervet, hogyan lehetne visszahelyezni a szobrokat. A rendőrség is készíttetett egy tervet a homlokzati felújításra. A város költségvetésébe bekerült 5-6 millió forint a szobrok visszahelyezésére. 

 

A Daliákat közben behozatták a városgazdálkodás raktárába, hogy ne pusztuljon tovább a műkő, de végül is nem ezek, hanem az újraöntött változataik kerültek a rendőrség épületére 2015-ben. A kör újraöntette a Hősi temetőben található Kürtös szobrát is, amelynek eredetije 1928-ban készült, és azt Csinger Péter betetette a zarkaházi kastély kapualjába, hogy védve legyen. Az 1994-ben újraöntött, temetőbeli szobor alépítményét a Vasép csinálta. A Szombathelyi Képtárban 2021-ben megrendezett Rumi Rajki-tárlat hármas jubileumra készült: a három évtizedes fennállását ünneplő kör a szobrász születésének 140. és halálának 80. évfordulójáról is megemlékezett. A tárlaton látható szobrok többségét Módy Péter restaurálta, egyet Kékesi Gábor. Látható volt a Kígyóölő, a Vízhordó, a Szent Márton körtefából, Az ősi szántás és egy női akt is. Szerepelt Radnóti Kovács Árpád néhány szénrajza, amiket a kör 1993-ban kapott a meszleni plébániáról, ahol a padláson 74 kép volt. Az értékmentés jegyében elhozták, és a képtárnak ajándékozták, Zsámbéky Monika művészettörténész gondozta.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában