Holdfogyatkozást, részleges napfogyatkozást is megfigyelhetünk majd az idén Vas megyéből

Az idén tizenkét telehold mellett tizenhárom alkalommal lesz újhold: áprilisban a hónap elején és végén is „eltűnik” az égitest az éjszakai égboltról. Nem ez az egyetlen különlegessége az idei esztendőnek: október 25-én például 40 százalékos napfogyatkozás figyelhető meg, a közel kétórás jelenséget Vas megyéből végigkísérhetjük. Egy részleges holdfogyatkozásnak is a tanúi lehetnek a megyében élők május 16-án. 

Mitre Zoltán, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület elnökségi referense arról is beszélt lapunknak, hogy a Merkúr az év nagy részében a Nap közelsége miatt nehezen figyelhető meg, csak évente egykét alkalommal pillanthatjuk meg a Naprendszer leggyorsabban keringő belső nagybolygóját. Idén erre május 2-án este és október elején napkelte előtt van a legnagyobb esélyünk. A látványos bolygók az év első felében a hajnali égbolton sorakoznak. A Vénusz, népies nevén „hajnalcsillag” a reggeli égen látszik, február közepén lesz a legfényesebb. 

Nyár végétől fokozatosan a Nap közelébe húzódik, aztán decemberben az esti ég alján mint „alkonycsillag” tűnik elő. Szintén a hajnali égen látszódik ilyentájt a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz is. Érdekes bolygóegyüttállásoknak is tanúi lehetünk: április 5-én hajnalban a Mars és a Szaturnusz, május 1-jén hajnalban a Vénusz és a Jupiter kerül a hajnali délkeleti égbolton látszólag a Hold látszó átmérőjének felénél is közelebb. Ezek közül a leglátványosabb a Jupiter–Vénusz közelség, hiszen a hajnali égbolt két legfeltűnőbb égitestje közelíti meg egymást. Látványos, szabad szemmel elérhető üstökös idén nem várható, hullócsillagokra azonban bármikor lehet számítani az éjszakai égen. A legismertebb Perseida meteorraj maximuma a szokott módon augusztus második hetében érkezik, a látványt idén a telehold fénye megzavarja.