135 éve kezdte építeni a várost - Rauscher Miksa Szombathely modernizálásának legjelentősebb építésze volt

 Rauscher Miksa a Bars vármegyei Léván született 1850-ben. Felsőfokú, építészeti tanulmányait Bécsben végezte a Képzőművészeti Akadémián. Nem akármilyen képzésben részesült, hiszen a Bécsben végzett építészek képesek voltak bármelyik stílusban tervezni. Rauscher a diploma megszerzése után, egészen 1886-ig egy neves bécsi építészműteremben dolgozott. Magyarországi munkái is voltak, hiszen nem egy tervrajzon az ő neve szerepel. 1886-ban Kecskemétre került, ahol a Pártos– Lechner építészpárosnak dolgozott. 1887-ben érkezett Szombathelyre, Pártos Gyula és az itt épült lovassági laktanya munkálatai jóvoltából. A neves épületegyüttes tervezője a már Budapesten élő Pártos lett, ám a nagy távolság miatt Rauscher Miksát bízta meg helyszíni képviseletével és a munkálatok ellenőrzésével.

 Mindemellett az ő feladatköre lett a tervezési művezetés, ami szerint a kisebb épületeket ő tervezhette. Az 1889-ig tartó munkálatok során olyannyira megtetszett neki a fejlődő város, hogy letelepedett Szombathelyen. 1886-ban házasodott, rokonával, Rauscher Ilonával. Az egybekeléshez pápai engedélyt is kellett szerezniük. A lányuk, Kornélia már Szombathelyen született. A Rauscher család eleinte a Kámoni utcában (mai Szily János utca) lakott, majd a város nyugati felén vásárolt telken építettek villát 1893- ban. Irodáját is Szombathelyen rendezte be, ahol a letelepedése után folyamatosan kapta a megbízásokat. Az első munkái elnyerték a szombathelyiek elismerését, hiszen közülük nem egy a korabeli képeslapokon is szerepelt. Mint például a premontrei rendház, a Gizella-villa, vagy éppen a KIOSZK. A tervrajzain úgy szerepelt a neve, mint műépítész, és szigorúan tartotta is magát a rangjához. A konkurensei (Wälder Alajos, Brenner János, Weiss Oscar) is elismerték a munkáját. 

Tervezői tevékenységének fénykora 1891 és 1914 között volt, amikor nem csupán a vasi megyeszékhelyre, hanem Zalaegerszegre, Sopronba, Körmendre, Sárvárra, Pápára és Nagykanizsára is dolgozott. Az első világháború okozott törést az építészi munkásságában. Az építési megbízások száma csökkent, az építőanyag-ipar visszaesett. Ezt követően inkább szakértőként számítottak rá. Haláláig (1934) kénytelen volt végignézni, hogy számos épülete (mint például a Palace Szálló) elveszti jellegzetes homlokzatát a különféle átalakítások során. 

Sok épülete csak képen maradt fenn az utókor számára, egy részük vagy elpusztult, vagy lebontották őket. Ezek közé tartozott a lebombázott Herczeg Szálló, a KIOSZK, a Strasser-villa, vagy a fent említett Palace Szálló. Vannak olyan épületek is, amelyek az ő tervei alapján készültek, és még állnak, ám az idő múlásával lecsupaszították azokat. Ide lehet sorolni a Legáth-házat, a premontrei rendházat, a Mikos-házat, vagy éppen Pohl Sándor házát. A saját villája is elpusztult a második világháborús bombázások során. Vele együtt pusztultak el a padláson maradt tervrajzai is. Rauscher Miksa épületein fellelhető a historizmus és a szecesszió irányzata. 

Fennmaradt házai (villák, középületek, bérpaloták) a polgárosodó Szombathely élénk fejlődésének bizonyítékai. Aktív közéleti szerepet élt. Tagja volt a városi közkórházi bizottságnak és a közegészségügyi bizottságnak is. A Szombathelyi Szépítő Egyesület munkájában is közreműködött mint alapító tag. A Városi Casinó alelnöke volt, alapító tagja a Berzsenyi Körnek. Elnöke volt a Vasmegyei Önsegélyező Szövetkezetnek is és a helyi sakk-körnek is.