Gázoltak patakban, ugráltak toronyból - Haza sem akartak menni a gyöngyösfalui honvédelmi táborból a gyerekek

Csapatépítő játékok közben ismerkedtek, hétpróba során mérték össze ügyességüket, volt íjászat, tomahowk-dobás, dárdahajítás. Utaztak kisvasúttal, karatéztak Mágedli Tibor önkéntes tartalékos főtörzsőrmesterrel, aki feketeöves karatemester, birkóztak Gerencsér Zoltánnal, a Zalegerszegi Birkózó Sport Egyesület edzőjével. Közelharcot tanított a kravmagát űző Cseresznyák László tizedes, aki tartalékos katonákkal tartott bemutatót, majd a gyerekek is gyakorolhatták az eséseket, földharcokat. Túráztak a Kőszegi-hegységben, fel az Ó-ház kilátóba, onnan le a Hétforráshoz, összesen 6,5 kilométer volt több megállóval. 

Külön feladat volt az 1,2 kilométeres gázló túra a Gyöngyös patakban, zárt cipőben, bokáig és térdig érő vízben gázoltak a mederben, hogy ezt is megtapasztalják. Volt egészségügyi foglalkozás, drótkötélpálya, toronymászás, felfújt matracra ugrálás, a gyerekek nagyon-nagyon élvezték. Mindezt a táborvezetőtől, Szarka Gergő ÖMT századostól tudtuk meg, aki felidézte a spártai pálya megpróbáltatásait is - az állomásokat futva közelítették meg, volt kötélmászás, rönkmozgatás, akadályugrás -, nagyon elfáradtak, de a jó teljesítményért mindenkit kapott egy érmecskét. Egy kisfiúnak majdnem összejött a pályarekord, csak azért nem lett meg, mert négyütemű fekvőtámaszból túlvállalta magát, a felnőttektől elvárt mennyiséget végezte el. 

A táborparancsnok azt is elmondta, hogy a sporttábornak katonai keretet adtak, reggelente körletszemlét tartottak, ellenőrizték a stokikat, hogy szépen össze vannak-e hajtogatva a ruhák, volt reggeli torna, alaki foglalkozáson tanulták meg, hogy szakasz alakzatban (hármas oszlopban) fel tudjanak állni, amikor foglalkozásokra mennek, illetve a tábor végén, amikor megkapják az obsitot. A katonai kerethez hozzátartozott a rend és fegyelem fenntartása, de oly módon, hogy a gyerekek nagyra értékelték; azt a véleményt alakították ki, hogy a nevelői gárda céltudatos, de itt a legkedvesebb. Kiemelték a nyitottságot is, hogy nemcsak a sátorparancsnokokhoz, hanem bármelyik táboroztató katonához lehetett fordulni bármilyen problémával.

- A gyerekek sok táborba mennek nyaranta, és összehasonlítják azokat – fűzte hozzá Sényi Erzsébet főtörzsőrmester. – Ide mindenki vissza akar jönni, sőt, haza se akarnak menni. Négy olyan táborlakónk van, aki tavaly is itt volt, és idén mindkét táborunkba visszatért, és két olyan, aki az egyik gyöngyösfalui táborunkba eljött. Vannak köztük osztálytársak, egyik a másikat „húzta”, hogy együtt részt vegyenek.

A 12-15 éves táborozók az ország minden tájáról érkeztek, a legtávolabbi pont a határon túli, Marosvásárhely volt. A szombathelyi jégkorongozó Bognár Gergely (12) nagy tetszéssel nyilatkozott a tábori hangulatról, a közösségi életről, és valamennyi programról, kiemelte a kötélpályát és a spartan versenyt, ahol második lett. A táborba a barátjával és iskolatársával, Tóth Marcellel jött, aki az első helyet szerezte meg. Horváth Mira (12,5) a Duna-kanyarból, Bölcskéről jött a testvérével, a 14,5 éves Milánnal. Legjobban a Hétforráshoz tett kirándulás tetszett neki, négy éve jártak már itt a szülőkkel. Ő kapta végül a bordó barettet a táborvezetőktől, akik az akaraterő, a kitartás szempontjai alapján értékelték a gyerekeket, figyelembe véve azt is, hogy mennyire tisztelettudó valaki, és mennyire erős a versenyszelleme.

Embernevelő tapasztalat, hogy a teljesítmény mellett ezek voltak a honvédelmi tábor fő szempontjai.