Felelős szülők

2022.08.21. 07:00

Így hangolódjunk vissza az iskolapadba - Vasi gyógypedagógust és tanítót kérdeztük az iskolakezdés előtt

Szűk két hét múlva szeptember 1-jén becsengetnek a diákoknak. Kell-e, szabad-e nyáron tanulniuk, készülniük? Illésné Pávolics Tünde gyógypedagógus és Lakotárné Kocsis Viktória tanító szerint annak érdekében, hogy a megszerzett készségek, ismeretek ne merüljenek feledésbe, fontos a gyakorlás, úgy, hogy el sem hangoznak az iskola és a tanulás szavak.

Tóth Kata

Elég naponta fél órát szánni a játékos feladatokra, mondja Illésné Pávolics Tünde és Lakotárné Kocsis Viktória. A fotón gyerekek a sulira hangoló táborban

Forrás: Illésné Pávolics Tünde

Szűk két hét múlva szeptember 1-jén becsengetnek a diákoknak. Kell-e, szabad-e nyáron tanulniuk, készülniük? Illésné Pávolics Tünde gyógypedagógus és Lakotárné Kocsis Viktória tanító szerint annak érdekében, hogy a megszerzett készségek, ismeretek ne merüljenek feledésbe, fontos a gyakorlás, úgy, hogy el sem hangoznak az iskola és a tanulás szavak.

Élményközpontúan közelítsünk, ne félelmet keltő dologként jelenjen meg az iskola. Az ovisoknak a játékos feladatok felépíthetők úgy, hogy azokat a területeket érintsék, amelyek majd 1. osztályban az íráshoz, olvasáshoz, számoláshoz szükségesek. Ezeket egész nyári szünetben lehet fejleszteni, de érdemes augusztus utolsó heteiben játékosan, de már célirányosan gyakorolni. 

A gyermekeknek óriási szükségük van a pihenésre, játékra is. Amennyit lehet, mozogjanak. Másszanak fára, ússzanak, fussanak, ugróiskolázzanak, gumikötelezzenek, tollasozzanak, ugráljanak, biciklizzenek. És cigánykerekezzenek, hintázzanak, akár a függőágyban, kerti hintában, vagy fára függesztett kötélen lengjenek, pörögjenek – utóbbiak hatnak az idegrendszeri működésre, az egyensúlyérzékre, a kognitív képességek fejlődését is segítik – mondják a szakemberek. Aztán azt részletezik, napközben hányféle módon lehet játékosan ráhangolódni az iskolára a kisebbekkel. Kutyasétáltatás, kirándulás közben, az utcán is rákérdezhetünk a tárgyak színére, formájára. Nézzenek körül, és soroljanak fel sárga, piros színű dolgokat. Vissza is kérdezhetünk előhívva a memóriájukból: mit láttak a séta során, mi volt piros, zöld, kicsi, nagy stb...

Séta közben, vagy a nyaralás alatt, a tóparton, az erdőben gyűjtsünk kincseket, botot, kavicsot, kagylót, csigát. Számolják meg, rakják sorba azokat a kisebbtől a nagyobbig. Hasonlítsák össze: hosszabb-rövidebb, nagyobb-kisebb, könnyebb-nehezebb. Csináljanak halmazokat, kérdezzünk rá a különbségekre. Egyszerű memóriajáték: a megfigyelt tárgyakat cseréljük össze, míg becsukják a szemüket, majd mondják meg, mit cseréltünk ki. Ugyanez a megterített asztallal is működik: míg elfordulnak, átrendezzük az asztalt, kérjük, hogy rendezzék vissza. Dugjunk el tárgyakat, rajzoljunk térképet, irányítsuk őket a megtalálásban: lépj előre kettőt, jobbra hármat – mindez fejleszti a figyelmüket, megmozgatja a fantáziájukat, gyakoroltatja az irányokat. Készíthetünk házi mérleget vállfából és két kis vödörből, amit ráakasztunk. Egyik és másik serpenyőjébe rakott tárgyakat összehasonlíthatunk: melyik a nehezebb? Hogyan lehetne egyensúlyba hozni a mérleget? A társasjátékok is jól használhatók: pl. a matematika előkészítésére (a dobókockával dobás, a lépések számlálása), az irányok gyakorlására. A kártyajátékokkal a színeket, formákat is tanulják megkülönböztetni. A játékokba fontos, hogy a szülők is bekapcsolódjanak.

A nagyobbakat is ugyanígy bevonhatjuk a napi tevékenységekbe, az ő ismereteiknek megfelelően. Használjuk ki a lehetőséget: bevásárlás közben olvastassuk el, hogy mikor jár le a termék szavatossága, tartalmaz-e allergént. Főzzünk közösen: válasszák ki, mit főzzünk, keressék meg a szakácskönyvben, olvassák el a receptet, másolják ki a hozzávalókat. A mennyiségeket mérjék ki ők, közben gyakorolhatjuk a mértékegységeket, átváltásokat. Ha már tudjuk, hova megy nyaralni a család, nézzenek utána az interneten, mit írnak a helyről. Keressék meg, milyen szórakozási lehetőségek és látnivalók vannak a közelben (pl. aquapark, kalandpark, vadaspark, bobozás stb.), ami nekik is tetszene. 

Mit ír az időjárás-előrejelzés? Mondják el a gyerekek, hogy mit olvastak, akár tervet, bemutatót is készíthetnek róla. Egyre többen és egyre fiatalabb korban használnak mobiltelefont. Fényképeznek, játszanak – a pedagógusok szerint, nem feltétlenül kell kivenni a kezükből a telefont, inkább ajánljunk hasznos alkalmazásokat (pl. learningapps, wordwall) amelyek osztályfokokra bontva adnak feladatokat. Használhatják a térképeket, sétaprogramokat a kiránduláshoz. Hasznos alkalmazás a növény- és állatfelismerő is.

Legtöbben nem szívesen állnak neki a kötelező olvasmányoknak. Kikerülni nem lehet, de érdekesebbé tehetjük, ha a kezükbe adunk egy üres füzetet, amibe egy-egy fejezetről készíthetnek feljegyzést rajzokkal, kivágott képekkel. Írják le, mi fogta meg őket a történetben, vagy mi nem tetszett. Bekapcsolódhatunk mi is az olvasásba. Felolvashatunk belőle, elmondhatjuk a saját véleményünket, de akár együtt megnézhetjük a filmváltozatot is. Fontos, hogy olvassanak, de ne érezzék kényszernek. Olvastassunk el velük mindent jártunkban-keltünkben. Tünde szóba hozza a Nyírd ki ezt a naplót! kamaszoknak szóló sorozatot. A könyv szerzője más megvilágításba helyezi az olvasást, a könyvhasználatot. Ezt az ötletet tovább lehet vinni, és a gyerekek egyéni ötleteikkel létrehozhatnak valami igazán kreatívat. Akár barátok közösen is alkothatnak.

Jó lenne elérni, hogy a gyerekek minden nap írjanak is. Írathatunk velük listákat: bevásárláshoz, hozzávalókról, mit vigyünk magunkkal… Ötletként javasolják: válasszanak ki valakit az osztályból, írjanak neki a szünet még hátralévő idejében naponta egy mondatot arról, hogy mi történt velük. Ha a szülők ismerik egymást, több mindenkit be lehet vonni – a kész sorokkal egymást köszönthetik a suliban.

Végül szóba kerülnek a boltokban kapható foglalkoztató füzetek. – Vannak köztük jól használhatók, színesek, kreatívak. Lényeg, hogy olyat válasszunk, ami nem írni, olvasni, és matematikai műveletekre tanít, mert ami esetleg rosszul rögzül, azt utána nehéz a tanítónak kijavítani. Sokkal fontosabb, hogy azok a képességek alapozódjanak meg, amelyek majd szükségesek lesznek az írás, számolás, olvasás tanulásához. Inkább gyurmázzanak, sodorjanak, vágjanak, fűzzenek, szabjanak, barkácsoljanak kedvük szerint, ezek mind ügyesítik a kezüket. Összességében tehát a tanulás szempontjából ne legyen mumus az iskola. Máskülönben jó, ha előkerül: válasszuk ki együtt az iskolatáskát, töltsük meg a tolltartót, beszéljük meg, milyen legyen a füzet, a borító. A felsőbb osztályosoknál azt, hogy mi maradt meg tavalyról, miből kell új. Listát is írathatunk a gyermekkel, és mesélhetünk őszintén a saját iskolás élményeinkről.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában