Ódor nevű szentet nem ismer a Szentek lexikona, de akkor mégis kiről kaphatta a nevét az egykori Szentódorfa?

A falu emlékét napjainkban már csak a Vashosszúfalu határában található Szentódorfa-major őrzi. A válaszért majd´ ezer évet kell visszamennünk a magyar történelemben. A nyelvészek szerint ugyanis az Ódor a német Ulrik név magyarosodott változata, amelyet sokszor Adorjánként is említenek. A 10. század óta szentként emlegetett Ulrik augsburgi püspök tiszteletét hazánkban a Bajorországból érkezett lovagok honosították meg. Kézai Simon krónikája azt írja, hogy az István király jegyesének, Gizella bajor hercegnőnek kíséretében Magyarországra érkező Héder lovag a királytól Vas vármegyében kapott birtokokat. Az egyháztörténeti kutatók úgy tudják, hogy Héder lovag leszármazottai alapították Szentódorfát, amelynek templomát egy 1476-ban keltezett oklevélben említik először. 

Az Ulrik püspök tiszteletére szentelt templom minden valószínűség szerint Szentódorfa falu dúlásakor pusztult el, ugyanis az 1683- as sikertelen ostromot követően Bécs alól visszavonuló török martalócok egész Kemenesalját felégették. Budavár 1686-ban történt visszafoglalása és a törökök országból való kiűzése után az élet csak lassan tért vissza a régi kerékvágásba. Kazó István főesperes 1698-ban, Szentódorfáról ezeket írta: „A nehéz portyák után a helység ténylegesen még lakók nélkül van. Templomai az egykori falutól északra, egymástól 50 lépésnyire állnak. A nagyobbikat az Angyalok királynéja, a kisebbet Szent Adorján vértanú tiszteletére emelték. Ettől nyerte nevét a falu. Mindkettő romos, csak a falaik állnak, a romok isteni segítségért az égre kiáltanak.” Szentódorfa önálló faluként nem települt újra. 

Az újkorban közigazgatásilag Szentódorfa-majorként mindig Vashosszúfalu településhez tartozó lakott helyként említették. Itt alakult meg az Erdődy-uradalom mintagazdasága, ahol később téglagyár is működött. Az Ódor névvel a nagyközönség Sándor Pál rendező 1969-ben forgatott Szeressétek Odor Emíliát! című nagy sikerű filmjében találkozhatott. A millennium időszakában egy kisvárosi internátusban játszódó film főszereplője – egy 17 éves lány, akit Szabó Ildikó (akkor még Szabó Gabriella), a későbbi filmrendező játszik – a filmforgatókönyv szerint a Vas megyei Szentódorfáról származik.