A szeretet mindent felülír – Vajkovics Jenőné Piroska vépi hittanárral beszélgettünk

Hétfőn Vépen a negyedik osztályosokkal Zakeus megtérésének történetét tárgyalták, azt, „ahogyan a kis ember meglátta Jézusban a szeretetet”. Az ötödikesekkel átbeszélték, mit tanulhatunk Ábrahám életéből, a 2. osztályosokkal A béna meggyógyítása, a 8. osztályosokkal Jézus istensége, csodatevése, tulajdonságai kerültek szóba. Vajkovics Jenőné a Vépi Vadvirág Művészeti Óvodában hetente egyszer tart foglalkozást a nagycsoportosoknak, a Hatos-iskolában egy héten 27 órája van.

A kőszegi születésű asszony mindig gyerekekkel akart foglalkozni. Kevesen tudják róla, hogy óvónő és matematikatanár is akart lenni, végül a vasút felé terelte az élet. – Nyolcadikban az óvodapedagógus pályát céloztam meg, de az éneklés nem ment. A nagypapám vasutas volt, az a terület biztos megélhetést ígért, így a szegedi vasútforgalmi szakközépiskolában tanultam tovább. Miután érettségiztem, úgy döntöttem, mégis továbbtanulok matematika-testnevelés szakra, de a felvételin leestem a gerendáról. Maradtam hát a vasúton: 1980-ban jöttem Vépre forgalmistának. Itt ismertem meg a férjemet, utána bekerültem a szombathelyi igazgatóságra – ott távírász voltam a ’80-as években. 

Miután férjhez mentem, megszülettek a gyerekek, 1989-ben – ha már nem lehettem óvó néni és matektanár – Zalaegerszegen elkezdtem a teológia szakot. Az előzményekről tudni kell, hogy vallásos családban nőttem fel – édesanyám meghalt, amikor születtem, az anyai nagyszüleim neveltek. 2002-től 2006-ig pedig Szombathelyre, a Berzsenyi- főiskolára jártam és a Győri Hittudományi Főiskola teológia szakára – megszereztem az egyházi mellé a kötelező állami diplomát. A család – a három gyermek és a férjem – mellém állt, a támogatásukkal tudtam befejezni az iskolát – mondja a kezdetekről.

Az ovisoknál a mesélés, a történetek a lényegesek, rengeteget bábozva, rajzokkal, színezőkkel dolgoznak. Az iskolában alsóban és 5. osztályban is a Bibliával foglalkoznak. A 7. osztályos tananyag, a dogmatika különösen közel áll a szívéhez, hiszen a hitigazságokból írta a szakdolgozatát. A hatodikosokkal egyháztörténelmet tanulnak, nyolcadikban ismételnek.

– A gyerekek 80 százaléka hittanos. Olyan is van, akik jár más felekezeti hittanra, de bejön a katolikus hittanra is és olyan is, aki etikás, és ott van a hittanórán. A harmadik osztályosokat Németh Tamás plébános tanítja – készíti fel az első áldozásra. A többi osztályt én viszem. A tanmenet adott, de nem kell szigorúan ragaszkodni hozzá. Mindent a szeretet határoz meg. Ha bántanak, ne üss vissza és soha ne feküdj le haraggal a szívedben. Ha rossz történik, bocsáss meg a másiknak – ezt a szemléletet akarom átadni a gyerekeknek – mondja Piroska, aki szerint a legfogékonyabbak a 2. és a 4-5 osztályok. Ha ott elülteti a magot, az ki tud csírázni, mondja, kiemelve az iskolavezetés támogatását.

– Nem tudnak úgy viselkedni a gyermekek, hogy haragudjak rájuk. Pedig előfordul, hogy tiszteletlenek, de ez sem veszi el a kedvemet. Van egy kisfiú, aki elsőben nagyon eleven volt. Húsvétra készülve arról beszéltem nekik: Jézus meghalt a kereszten, és mindenkit megváltott. A kisfiú kérdezte: engem is megváltott, értem is meghalt? Igen, mindenkiért – válaszoltam – azóta nincs rá panasz. Én azt vallom, nincs rossz gyerek. Nincs könnyű dolguk, de nekünk, hittanároknak sincs: azoknak a szülőknek a gyermekeit oktatjuk, akik már nemigen járnak templomba. A hittan empátiát, szeretetet ad – a mai világunkból hiányzó értékeket csempészi vissza. A hittanárnak pedig mindenre van kész válasza, hiszen „a bibliában minden le van írva.”