Alternatív világ, alternatív iskolákkal?

A rendszerváltást követően teret kaptak az alternatív iskolák Magyarországon, amit szorosan követett az erre szakosodott pedagógusképzésre való igény is. A kötet ebből a szempontból vizsgálja az elmúlt harminc évet, három fő gondolat mentén. A kutatás ötlete 2019 nyarán fogalmazódott meg. Akkor olyan törvényi változások voltak a közoktatásban, amelyek komolyan érintették úgy az alternatív iskolákat, mint a tanulóközösségeket. A könyvben jelentős számú interjú is van olyan személyekkel, akik az alternatív oktatás alapköveit tették le az országban.

Na de mi is az az alternatív iskola?

- tette fel a kérdést a beszélgetés vezetője, dr. Koós Ildikó egyetemi docens. A szerző elmondta, erre a kérdésre válaszolni meglehetősen nehéz, hiszen eddig nagyon sokan próbálták meghatározni az alternatív iskolák mivoltát, összesen 13 nevelési és oktatási kutató foglalkozott a kérdéssel, ám egyezményes meghatározás még most sincs. A könyv egy külön fejezetben taglalja ezt a témát. Mindemellett maguk az iskolák is szerették volna meghatározni saját maguk identitását. 

A szerző egy olyan jelenből és a közelmúltból kiindulva, a közoktatás oldaláról megközelítve dolgozott ki egy olyan szempontrendszert, amely alkalmas arra, hogy azonosítani lehessen a mindenkori oktatásban az alternatív iskolákat. Lényegében, az alternatív iskolák meghatározása képlékeny, velünk változik és élő, amelyet sok tényező befolyásol például a közoktatás tendenciái vagy politikai nézetek. Legegyszerűbben úgy fogalmazhatnánk meg, hogy az alter iskolák a megszokott tanügyi rendszertől eltérő, sajátos értékrendet képviselő, általában magántulajdonban lévő intézmények.

Miért volt szükség a kutatásra?

A szerző elmondta, a kutatás célja az is volt, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy mi is történik az alternatív iskolákkal, miután a törvények szövegéből egyszerűen kivezették az alternatív iskola kifejezést és teljesen más megnevezésben folytathatták munkájukat. Ez azért is fontos, mert emiatt jelenleg csak elméleti szinten maradtak meg az alternatív iskolák, jogilag viszont már nincsenek. A kutatás nem csak az iskolákat vizsgálja, hanem minden olyan oktatási intézményt, amely esetében fölmerülhet az alternativitás jellege.

Alternatív iskolák hazánkban

A bemutatón szó volt a magyarországi alternatív típusú iskolákról is. Megtudtuk, hazánkban meglehetősen kevés ilyen intézmény van, azok is leginkább a fővárosban. Az első ilyen programot Zsolnai József dolgozta ki, és az Értékközvetítő és Képességfejlesztő program néven működött. A témában meg kell említeni még a Waldorf iskolát is, amely kivételes abban a tekintetben, hogy nekik számos iskolájuk van az ország több pontján, köztük Szombathelyen is.

Alternatív módszer az alternatívok között?

Létezik egy új tanítási forma, az ezt képviselő létesítmények nem hivatalos iskolák, ezért semmiféle hivatalos dokumentációval nem rendelkeznek, ebből kifolyólag kutatásuk is meglehetősen nehéz – mesélte a szerző. A 2012-es köznevelési törvény után, az alternatív iskolákra való nagy igény, de kevés opció miatt hozták létre az úgynevezett tanulócsoportokat. A könyv iskolátlanított iskoláknak nevezni ezeket. Az ilyen közösségre nem vonatkoznak az általános közoktatási törvények. 

Viszont a gyerekeknek ugyanazt tanítják meg, amit a hétköznapi iskolákban is, a diákok ugyanúgy bejárnak, ilyen szempontból hasonló a mindennapi iskolához. Ilyen csoport például a Rogers Akadémia – magukat „nem iskola”-ként határozzák meg –, a Budapest School, a Mars magántanuló csoport – ők már nem működnek, mint magántanuló csoport –, a Smart School, ami Tatabányán található, és hivatalos magániskolaként működik jelenleg. A módosított törvények nagyon megnehezítik az ilyen csoportok működését, ezért sokan vagy felfüggesztették működésüket, vagy más oktatási formára álltak át.

Kereslet, kínálat

A kutató elmondta, jelenleg nagyon nagy kereslet mutatkozik az alternatív iskolákra Magyarországon. Hozzátette, akár kilenc-tízszeres túljelentkezés is lehet. Megtudtuk, nagyon nehéz ilyesfajta iskolát alapítani, ami után a fenntartás még nehezebb, ezért van ilyen kevés ilyen jellegű iskola az országban. A fővárosban van több opció, ahol a fizetőképes kereslet is jóval nagyobb, mint máshol, hiszen a szülök részéről elvárt anyagi támogatás sem elhanyagolható tényező, ami gyakran igen nagy kiadást jelent a családoknak.

Összességében, az alternatív iskolák és a tanulócsoportok közötti különbség jelenleg az, hogy az utóbbi diákjai magántanulók egy iskolában, viszont csak az osztályozó vizsgákat teszik ott le, a tanulási folyamatot a csoport keretében végzik.

A beszélgetésben szó volt még a közoktatás pluralizmusáról, a könyv elkészültének menetéről és az alternatív iskolákban dolgozó pedagógusokról is.