Új-Zéland és a hobbitok földje - Németh József tartott előadást kedden délután az ELTE-SEK-en

A Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-Magyarország és a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportja szervezte az előadást, amely közel másfél évet csúszott a járvány miatt. Kedden délután viszont sikerült megtartani a bemutatót, amelyre sokan voltak kíváncsiak, hiszen az ELTE nagy előadója majdnem teljesen megtelt. A celldömölki férfi három évvel ezelőtt jutott el a szigetországba, ahogy ő fogalmazott egy véletlen lehetőség folytán, amit sikerült kihasználnia. Ennek köszönhetően 14-15 napot töltött ott többedmagával. Ahogy elmondta, azért nem tudja pontosan, hogy hány napot voltak, mivel az időeltolódás miatt még a Föld forgását is bele kellene számolni, ha az ottlétük pontos időtartamát akarjuk meghatározni.

A novemberi kirándulás egy csaknem 22 ezer kilométeres úttal kezdődött Pekingen át. Új-Zéland a Brit Nemzetközösség tagjaként gyakorlatilag egy nyugat-európai ország színvonalát hozza, ahogy a városban jártak, úgy érezték, mintha valamelyik fejlettebb Európai országban lennének. A legnagyobb különbség az, hogy ha az ember kilép a küszöbről, egy gyönyörű növényzettel és állatvilággal rendelkező lélegzetelállító helyen van, nem pedig egy unalmasnak mondható búzamezőn. Az út a sziget teljes körbejárását tartalmazta, a sziget bal oldalán le, majd a másik oldalán indultak vissza egészen Aucklandig, ahonnan szintén repülővel jöttek vissza Budapestre. A megérkezés után a sziget északi oldala felé vették az irányt, majd visszakanyarodtak a főváros és a sziget közepe felé. Ezután következett a déli sziget, amelynek nemzeti parkjait, vadvédelmi rezervátumait is megnézték. Az út során közlekedtek csónakkal, komppal, helikopterrel, de leginkább az autó volt a fő közlekedési eszközük a lábuk mellett, hiszen rengeteg gyalogtúrát is beiktattak.

A túra során számos fénykép készült, amelyekből sokat láthattak a jelenlévők, hiszen az előadó folyamatosan fotókkal színesítette a beszámolóját. Ha már a szigetországban jártak, nem hagyhatták ki a Gyűrűk Ura filmek forgatási helyszíneit sem, amiből meglehetősen sok van a területen. Érdekesség, hogy a hobbitok falujának berendezett farmon a tulajdonos most már éttermet üzemeltet és az addigi birkatenyésztést lecserélte a turizmusra, ami sokkal jövedelmezőbbnek bizonyult a filmeknek köszönhetően. Megnézték a filmekben a gyűrű keletkezésére és elpusztítására is szolgáló vulkáni hegyet, amely az előadó elmondása szerint közel sem volt annyira ijesztő, mint a filmben láttuk. Voltak még a holtak erdejében is, ami szintén a filmből lehet ismerős olvasóinknak. 

A szigetcsoport közel negyedét nemzeti parkok teszik ki, amelyekbe szigorú szabályokkal lehet csak bemenni. Mint mesélte, minden belépőpontnál alapos  cipőpucolásra kötelezték őket, hiszen vannak olyan gombafajok, amelyek célzottan az ottani őshonos erdőket támadják. Ennek megfékezése érdekében volt szükség a cipő-tisztogatásra. Megnézték az ország két legidősebb fáját is, amik a becslések szerint közel kétezer évesek lehetnek. Mindemellett a parkokban turistaútvonalakon lehetett csak haladni, de máshol nagyon nem is lehetett volna a sűrű növényzet miatt – tette hozzá az előadó. Hallhattunk történeteket még a helyi állatvilág pimaszságáról, a helyiekről, a maori nép jelenlegi helyzetéről és az út viszontagságairól is, az előadást vastaps zárta.