Händel remekműve, az Athalia a Bartók Teremben - fotók

Az esten Kalló Zsolt, a Capella Savaria művészeti vezetője és koncertmestere köszöntötte a közönséget, majd bemutatta a szólistákat: Szutrély Katalint, Kovács Ágnest, Dömötör Emőkét (szoprán), Bárány Pétert (kontratenor), Megyesi Zoltánt (tenor) és Will Kinget (basszus), valamint a karmestert, a Liszt Ferenc-díjas Vashegyi Györgyöt, aki régizene kiemelkedő mai szakértője, előadója. - George Frideric Händel Athalia című oratóriuma 1733 júliusában, a mester oxfordi látogatása alkalmával keletkezett. Händel az egyetem rektorának meghívására utazott Londonból Oxfordba, és ottani, öt oratórium-előadásból álló koncertsorozata csúcspontjaként július 10-én a Sheldonian Theatre-ben vezényelte új művét, az Athaliát - mondta.

Az oratórium eredeti megjelölése szerint „Oratorio; or Sacred Drama", szövegét Samuel Humphreys írta Jean Racine utolsó, bibliai ihletésű színműve, az 1691-ben született Athalie alapján. Händel remekműve páratlan formai változatosságával, izgalmas és színes kórus- és szólótételeivel méltó társa Racine darabjának: a három felvonást tartalmazó zenedráma számtalan zenei csúcspontja közül is kiemelkednek a felvonások zárókórusai, azok közül is az első felvonás végén álló, felejthetetlenül komor és tragikus hangvételű „Halleluja"-tétel.

Az ószövetségi történet, amely a Királyok könyvében és a Krónikák könyvében is szerepel, az Izrael földjét uraló és Baál istent imádó királynők idejében játszódik. Közöttük volt az utolsó, a zsarnok Athalia, a zenemű az ő bukását mesélte el. Az Athalia című zenemű nyolc évvel született a Messiás - Händel legismertebb és legnépszerűbb oratóriuma - előtt, de a szakemberek szerint túlszárnyalja azt.