Digitális célok a közigazgatásban: bárhonnan elérhető lehet majd a virtuális kormányablak

A 2022-ben megfogalmazott célok között szerepel: új, videótechnológiára épülő fejlesztéseket is szorgalmaznak, amik révén az ügyfeleknek már nem kell majd a hivatalokat személyesen felkeresniük, hanem az ügyintézővel akár otthonról, számítógépről kommunikálva intézhetik ügyeiket. Mikor várható e téren előrelépés?

- A területi közigazgatásban 2012 óta nagyon komoly fejlesztési időszakot élünk át, aminek van egy extenzív és egy intenzív szakasza. Az extenzív szakasz alatt az intézményi struktúra és infrastruktúra kialakítását értem, ami abban testesült meg, hogy létrejött a kormányhivatali rendszer, döntött a parlament a járások újbóli létrehozásáról, kormányablakokat alakítottunk ki. Ennek az építkezésnek a nagyján túl vagyunk: 314 kormányablak működik az országban és természetesen ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hangsúllyal az intenzív fejlesztéssel is foglalkozunk. Ebben prioritásként szerepel a digitális fejlesztés, így az is, hogy ügyfeleink minél nagyobb lehetőséget kapjanak arra, hogy elektronikus felületeken tudjanak ügyeket intézni. Akár úgy, hogy otthon webes felületen el tudják indítani – például e-papíron – az ügyintézést, akár a MIA-n, vagyis a Mesterséges Intelligencia Asszisztensen át. Vas vármegyében egy helyszín kivételével minden kormányablakban működik már ez a bankautomatához hasonló gép, amin keresztül ügyintézői segítség nélkül már 10-féle ügytípust – például elveszett személyi igazolvány- vagy jogosítvány-pótlását, erkölcsi bizonyítvány-igénylést – a polgár önállóan el tud intézni vagy el tudja indítani az ügyintézés folyamatát. További fejlesztéseket is szorgalmazunk, a többi között azt is, hogy sikerüljön a virtuális kormányablakot megvalósítani, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy kamerán keresztül lép kapcsolatba az ügyfél az ügyintézővel, és nem kell hivatalba befáradnia. A jogosítvány meghosszabbítását például lehet már így is intézni. Így, lépésenként haladunk a digitális állampolgárság célja felé.

 - A közelmúltban tették közzé: 2022-ben a kormányablakokban több mint 15 millió ügyet intéztek. Mennyire érte el ezzel a teljesítőképessége határát a kormányablak-rendszer?

- Hasonló számokat – a Covid-járvánnyal terhelt 2020 és 2021 előtt – 2019-ben láttunk. Több mint 14,2 millió ügyfél kereste fel tavaly a kormányablakokat, 15,7 millió ügyet intéztek. Ezzel megközelítettük a 2019-es adatokat. Az ügyfelek több mint 80 százaléka pedig elégedett a szolgáltatással. Nyilván az a célunk, hogy megfelelő szakértelemmel bíró ügyintéző segítségével helyben, személyesen is tudjuk biztosítani az ügyintézést; ezt a célt szolgálják a kormányablakok és a kisebb településekre rendszeresen ellátogató kormányablakbuszok. Az látszik, hogy 2022-ben szinte csúcsot ért el az ügyfelek száma, s azt gondolom, ez még tovább emelkedik majd. Lépésről lépésre egyre több elektronikus ügyintézési lehetőséget vezetünk be. Ha mindezt meg is kedvelik a polgárok, onnan lehet átbillenésre, a személyes megkeresések számának csökkenésére számítani. Nem gondolom, hogy ez 2023-2024-ben történne, de azt sem, hogy nagyon távol állnánk tőle. Egy biztos, az a célunk, hogy mindenki olyan formában intézhessen ügyet, ahogy szeretne: aki a személyes ügyintézést részesíti előnyben, számukra továbbra is nyitva állnak a kormányablakok és a kormányablakbuszok, eközben pedig akár számítógépen vagy okostelefonon is el lehessen intézni a legtöbb ügyet.

 - Az energiaválság a kormányhivatalok számára is takarékossági intézkedések bevezetését tette szükségessé. Milyen eredményekről tud beszámolni?

- Szokták mondani, hogy „bajban a lehetőség”. A világméretű energiaválság, a háborús helyzet, az európai uniós szankciók arra kényszerítették az országokat, így Magyarországot is, hogy nagyon komolyan odafigyeljen az energiafelhasználásra. Mindez az állami szervek tekintetében is takarékossági intézkedéseket követelt. Itt a kormányhivatalban is komoly eredmények figyelhetők meg: például a Vas Vármegyei Kormányhivatalban földgáz felhasználását 61 százalékkal csökkentettük. Az ország összes kormányhivatalát tekintve feleannyi energiát – gázt és áramot – fogyasztottunk, mint egy éve. Ezért áldozatokat is kellett hozni, például a 18 Celsius-fokos irodai hőfok tekintetében. Nem is szeretnénk, ha sokáig így maradna, nagyon reméljük, hogy minél hamarabb megkezdődnek a béketárgyalások, befejeződik a háború, és mindennek nyilván jótékony hatása lenne az energiaválságra is.