A leghűségesebb község, méltán büszkék rá: száz éve csatolták vissza Szentpéterfát - fotók

Az eltelt száz évben két épület maradt meg, ami minden szentpéterfai életében máig meghatározó: az iskola és a templom – emlékeztetett Filipovits Rajmund a vasárnapi ünnepségen. 1922-ben e közösségek, intézmények vezetőinek jelentős szerepe volt abban, hogy Szentpéterfa mintegy tizenöt hónap osztrák megszállás után visszakerült Magyarországhoz. Így Fischl Ferenc községbíró, Strasser József esperesplébános és Németh János tanító, kántor állt a magyar érzelműek élén, akik szorgalmazták a település visszacsatolását 1922 márciusában a határmegállapító bizottság előtt. 

A Nagykövetek Tanácsa 1923. január 27-én hagyta jóvá azt a csereegyezményt, aminek során Szentpéterfa és Ólmod Magyarországhoz került, míg a német ajkú Rendek és Rőtfalva Ausztriához. Ólmod és Szentpéterfa átadása március 8-án és 9-én történt. 

- Szentpéterfa közössége úgy találta magát egy másik országban, hogy egy tapottat sem ment el innen – szólt az osztrák megszállás időszakáról V. Németh Zsolt államtitkár, a térség országgyűlési képviselője beszédében. Hozzátette, mérlegelésre nem volt mód: - A hazatérés az kényszer és kötelezettség is egyben. Nem mérlegeljük, hogy talán az a másik lehetőség, az a másik opció az jobb – fogalmazott. 

- Itt, derék horvát barátaink követték a szívüket, vették a bátorságot és a döntéshozókat is meghajlásra kényszerítették, s görbítették ezzel az országhatárt is. Csaknem 100 évvel később ezzel kivívták örök tiszteletül a Communitas Fidelissima (Leghűségesebb Község - a szerk.) címet – emelte ki V. Németh Zsolt.Az ünnepi eseményen jelent volt Németh János tanító, kántor dédunokája Gyopáros Alpár, modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos is. 

Majthényi László elnök a Vas Vármegyei Közgyűlés oklevelét adta át a Hűség falvai számára: Szentpéterfa, Narda, Ólmod, Pornóapáti, Horvátlövő, Vaskeresztes és Felsőcsatár polgármestere vette át az elismerést. A szentpéterfai visszacsatolási emlékmű megkoszorúzása után Erdőházán, az egykori osztrák-magyar határt jelző határkőtől pár méterre emlékoszlopot avattak, azt Skrapitsné Jurasits Ágnes polgármester és Dezső Vilmos, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kerületvezető vadásza leplezte le, Várhelyi Tamás plébános áldotta meg. Az oszlopot Hogya Ferenc fafaragó készítette, tetején a határkő, oldalán pedig az is látszik: 1663 hektár erdő, 1520 hektár szántó és rét, valamint 1601 lakos került vissza Magyarországhoz.