A középszer nem vonzó számára - Cseri Józsefet minden területen a maximalizmusa vezérli

Pénteken napközben üzleti ügyben a fővárosban járt, a délután a dolgozószobájában találja. Hétvégén határidős feladatokat kell befejeznie. Cseri Józsefnek hétfő reggeltől vasárnap estig munkával telnek a hetei, amivel nincs problémája: „bírja és szereti a terhelést.” Mindjárt szóba kerül a felelősségvállalás fontossága: nemcsak saját cége, hanem a társadalom irányában is. Ennek is köszönhető a sok elfoglaltság: „nehezen mond nemet, ha olyan felkérés érkezik, amivel, ha csekély mértékben is, de hozzá tud járulni egy projekt sikeréhez.” – A köz szolgálata prioritás, amelyre egy vállalkozásnak, egy vezetőnek fel kell készülnie. Hogy ne csak a szűkebb környezetében teljesedjen ki, hanem a városnak, a régiónak is visszaadhasson abból, amit elért. És kulturális kérdés is: múlik azon, hogy kit milyen impulzusok érnek a családjában, milyen a neveltetése, a háttere – mondja. A maga részéről hálás a szüleinek: a szakma iránti rajongást, az autó- és motorsport-szeretetet, azt, hogy „benzinvérűnek” született, tőlük hozza. 

– Édesapám motorversenyző – a korosztályának legendája volt versenyzőként és a munka megszállottja. Én már négy kerékre váltottam: más szempontból, de ugyanezt folytattam. Az autók, az autósport szenvedélye a kezdetektől meghatározta az életutamat. Nem is volt kérdés, hogy milyen területre orientálódjak. A Savariában végeztem gépjármű-technikai szakon, később, már munka mellett külkereskedelmi vonalon szereztem felsőfokú képesítést. Ha valaki szereti a szakmáját, akkor van belső késztetése is, hogy a legjobb legyen a saját területén. Ha nem erre törekszik, akkor a középszerűség irányába megy el. Számomra ez soha nem volt vonzó – mondja. Abban is határozott: a teljesítmény a mérce, ami alapján büszkék lehetünk arra, hogy valamit elértünk. Ő még a Merkur berkeiben kezdett, a monopolhelyzetben lévő vállalat az új- és használtgépjármű-forgalmazás kizárólagos állami szereplőjeként működött a keleti blokk autóira támaszkodva. – Hasznosak voltak az ott eltöltött évek: megtanultam, mi az, amit másként kell csinálni. A cégünk 1988-ban alakult a megye egyik első gazdasági társaságaként. 

Mondhatni, az ismeretlenbe ugrottunk fejest. Akkoriban még csak használtgépjármű-kereskedelemre volt lehetőségünk. Az indulást követően azonban hónapok alatt piacvezetők lettünk. Kezdetben édesanyám és egy kollégám dolgozott a cégben az Autóklubtól bérelt területen. Hatalmas előrelépésnek számított, amikor egy kis üvegfalú irodahelyiségbe költözhettünk. A munka szeretete vitt előre minket, amit az ügyfeleink is értékeltek. A telephelyvásárlást és első zöldmezős beruházásukat 1992-ben indították be. A világ legnagyobb autógyártójával (Toyota) akkor már megvolt a megállapodásuk és a vállalás, hogy egy közép-európai mintabázist hozzanak létre. – Az autóipari ágazatban ugyanúgy rendszerváltás ment végbe, mint a társadalomban, a politikában. Amikor a márka bejött Magyarországra, nem a gyártó volt a közvetlen képviselő, hanem a kereskedőház, kizárólagos importőrként építették ki a hálózatot. 1992-ben a budapesti autószalonon találkoztam Yukinori Yoshida elnök úrral – abban az évben írtuk alá az első megállapodást. Egy év múlva már elmozdulhattunk Zalaegerszeg irányába is. 

Az 1995–96-os időszak, a Bokros-csomag alapjaiban rendítette meg a hazai piacot is. A nehéz időkben mi inkább előre tekintettünk. Gyakorlatilag ez időtől datálódik BMW-s kapcsolatunk is, még ha csak később, 2010 után szerződtünk is velük. Büszke vagyok eredményeinkre, valamint kollégáimra, akik elősegítették, hogy ágazatunkban a szűkebb régió legnagyobb forgalmú vállalatává válhattunk. Bár, ha egy cég elismertségét pusztán az üzleti eredmények alapján közelítjük meg, az kevésbé mérvadó, számomra a fogyasztói vélemények, az ügyfelek elégedettsége a legfontosabb. Aki nálunk dolgozik, annak hármas alapvetésnek kell megfelelnie: elkötelezettség a márka, tisztelet az ügyfél és alázat a szakma iránt. Ha ennek szellemében dolgozunk, az óhatatlanul sikerre vezet. Cseri József nem tud és nem is akar az operatív folyamatoktól elszakadni. Úgy fogalmaz: szereti a dolgok ütőerén tartani a kezét, még akkor is, ha ez esetenként egyéb feladataitól von el időt. Munkája mellett rengeteg téma foglalkoztatja. 

Érzékeli, hogy a kereskedelmi folyamatok, azon belül az értékesítési struktúra átalakítása, a digitalizáció térnyerése új irányokat hoz – ennek is szeretnének az élén járni. A GÉMOSZ-ban (a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetségének alelnöke) pedig – egyebek mellett – azon dolgoznak, hogy a gépjármű-értékesítési ágazatot jellemző piaci trendeket, tapasztalatokat és a várható hatásokat elemző anyagot tegyenek le a minisztérium asztalára. A Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kötelékébe a ’90-es évek végén került. Az adott keretek között a szakmai érdekek érvényesítéséért dolgoznak azóta is a köztestületben. Javaslataival hozzájárult az áfatörvény, valamint annak a törvénynek a megszületéséhez is, amely lehetővé tette, hogy évről évre sávosan, folytatólagosan csökkentette az állam a munkaadói hozzájárulások körét. 

A gépjárművek regisztrációs adójának bevezetésével kapcsolatban is alapoztak a véleményére. Azt vallja: mindig az aktuális kormányzattal kell szót érteni, elősegítve a gazdaság, a piaci környezet javulását. Szakmai tapasztalatait az ELTE szombathelyi kampuszán osztja meg a hallgatókkal. A kamaránál néhány éve felépítettek egy koncepciót azzal a szándékkal, hogy az ELTE elméleti oktatását kiegészítsék azon gyakorlati tudnivalókkal, gazdasági ismeretekkel, amelyekre szükségük van a végzett hallgatóknak. Többévnyi kihagyás után 2021-ben visszatért a ralipályákra, az idei évet a Salgó Rally-n kezdik meg, bízva a mind jobb eredmény elérésében.