Mit néztek a vasiak 40 éve a moziban? - a 80-as évek elején visszahódították a nézőket

Négy évtizede legtöbb vasi nézőt a kétrészes szuperprodukció, az 1959-es rendezésű Ben Hur vonzotta: nem kevesebb, mint ötvennyolcezren látták. Ami nem csoda, hiszen a mozitörténet legnagyobb filmje két évtized múltán sem kopott meg, a grandiózusságát mi sem bizonyította jobban, minthogy az elkészítésében ötvenezren működtek közre, és nyolcezer statiszta kapott benne szerepet. A legtöbb (12) Oscar-díjat nyert alkotáshoz külön arénát is építettek, amelyhez kétszáz óriásszobrot is kifaragtak.  

Judah Ben-Hur és Messala története mellett a Keresztapa is közönségkedvenc volt. Az 1972-es Francis Ford Coppola-féle amerikai gengszterfilm csaknem 29 ezer nézőt vonzott.  

A gyerekek körében pedig az a Fekete István által megálmodott, és Dargay Attila jóvoltából életre keltett Vuk volt a legnépszerűbb (25 ezer néző), amely Walt Disney Hófehérkéjét szorította le a dobogóról. Ugyan a magyar rajzfilm újdonságnak számított Walt Disney első egészestés produkciójával szemben, amelyet 1928 és 1937 között készített a rajzfilmek atyja.  

A Ben Hur, a Keresztapa és a Vuk töretlenül sláger maradt a rákövetkező években is. Vuk színes képeskönyvben, matricákon, trikókon, ajándéktárgyakon, sőt még porcelán étkészleten is visszaköszönt a gyerekek nem kis örömére. A vasi felnőttek pedig Coppola nagylélegzetű alkotásának második két részének (1974) örülhettek.  

De a mozi és a közönség nem zárkózott el a magyar filmek elől sem: a Szívzűrt és a Szeleburdi családot csaknem tizenkétezren, a Kettévált mennyezetet tízezren látták 1982-ben. 

Holott négy évtizede csökkentették az előadások számát, öt mozit megszüntettek, a vállalat mozijaiban pedig egymillió 570 ezer látogatót vártak. Ennek ellenére ennél 24 százalékkal többen váltottak jegyet. ebben nagy szerep volt annak, hogy a szórakoztató- és kalandfilmek mellett a közművelődésre is összpontosítottak. Ahhoz, hogy ne billenjen meg a mérleg súlya a csak szórakoztatás felé, az úgynevezett „A" kategóriába sorolt filmeket is népszerűsítették. Ezek látogatottsága ötödével nőtt: a szervezett közönség a magyar filmművészet 84 reprezentatív alkotását 563 előadáson nézte meg. Nem kevesebb, mint ötvenezren ültek be a filmvászon elé a művészfilmek vetítése során. 

A legnagyobb moziba járó réteg Vas megyében is az ifjúság volt. A jól bevált óvoda- és iskolamozi rendszerét megfelelő filmválasztással, ajánlással, jobb technikai feltételek megteremtésével igyekeztek még vonzóbbá tenni: évek óta több, mint félmillió gyerek nézett szervezetten filmet a Vas megyei mozikban. Míg a 80-as évek elején valamivel több, mint 200 tanintézettel kötött a vállalat szerződést, négy évtizede pedig már 242-vel. Nagy sikere volt a gyerekek körében a szünidei matinéknak: tízezrekben volt mérhető a kis látogatók száma. A filmklubok, filmsorozatok elsősorban a fiatalokat vonzották, hatvannyolc volt belőlük.  

Az akcióknak külön nevük volt. Mint például Nemzetiségi Filmnapok, Közlekedési Filmnapok, Természet- és Környezetvédelmi Filmnapok. Éppen negyven éve annak, hogy a korábbinál jobban differenciálták a filmforgalmazást. A szombathelyi Savaria Mozi nagytermében esetenként a szórakoztató filmek hozták a spontán közönséget, addig a filmművészet igazi értékeit zömmel a Kamaramoziban vetítették.  

1983-ban a Savaria Moziban naponta négy, a Miniben napi három, a Derkovits Moziban pedig kettő idősávban ülhettek be a mozikba a szombathelyi nézők. Negyven éve a Savaria a Hét merész kaszkadőrt, a Mini Mozi a Harapós kutyát, a Derkovits pedig a Vad hattyúk és A macska rejtélyes halála című filmeket vetítette.