Az első (tánc)lépésektől a táncparkettig - Faludiné Lovas Henriette-el és lányai, Elizával és Olíviával beszélgettünk

Faludiné Lovas Henriette többszörös magyar bajnok, kétszeres Európa-bajnok és Világkupa-győztes, aki mint a Lorigo Táncsport Egyesület szakmai vezetője már oktatóként is letette névjegyét a táncsportban. Mindkét lánya, Eliza és Olívia viszonylag hamar, már kisgyerekként rálépett ugyanerre az útra: édesapjuk támogatása mellett jelenleg az iskola és a tánc körül forog az életük. – Az első lépésekkel együtt történtek már az első tánclépések is. Szerencsére mindkét lány nagyon muzikális, úgyhogy mihelyst zenét hallottak, már mozogtak – emlékszik vissza Henriette lányai kisgyermekkorára. Ekkor fogalmazódott meg benne: a táncot mint sportágat mindenképpen megismerteti gyermekeivel, mint ahogy több más sportágat is. – Úgy gondoltam, legyenek ők, akik döntenek. Nem akartam azon szülők közé beállni, akik ráerőltetik a saját álmaikat, vágyaikat gyermekükre, hogy mindenáron az legyen az ő sorsuk, mint az enyém – hallottuk Henriettétől, lányai pedig nem cáfoltak rá. 

– Ötéves koromban volt egy barátnőm, akivel úgy döntöttük, elmegyünk táncolni – kapcsolódott a gondolatmenethez Eliza. A lehetőség adott volt, hiszen édesanyja oktatott az óvodában is, ahova jártak, ott kezdtek táncolni a lányok. Itt tudtuk meg: emlékezetes pillanat maradt, amikor Eliza óvodásként édesanyja elé állt: – Anya, kérlek szépen, írass be abba a Lorigóba, ahol te is tanítasz! – elevenítette fel Henriette, aki anno megőrizte komolyságát a kérés hallatán. Olíviát sem győzködte édesanyja, hogy válassza a táncot. – Több sportot is kipróbáltam: tornásztam, úsztam, lovagoltam, és utána jött a tánc – mesélte a most 13 éves lány. Azt, hogy jól döntöttek, amikor a táncsport mellett tették le voksukat, mutatja: a kezdetek óta már számos sikert könyveltek el. Korcsoportjukban mindketten háromszoros magyar bajnokok. De vajon jelentett-e valaha lelki terhet számukra, hogy édesanyjuk Zsámboki Marcell oldalán több magyar és nemzetközi bajnoki címet, ezzel együtt komoly nevet szerzett a sportágban? Olívia nem tagadta, édesanyja ugyan mindenkit hajt az edzéseken, de tőlük még többet követel, hogy még jobbak lehessenek. 

– Kiskoromban sokszor megkaptuk, hogy azért végeztünk előrébb a versenyen, mert „a Henci lányai” vagyunk. Aztán mikor felnőttünk, a többiek is látták, hogy ez nem azért van, hanem azért, mert érezzük, és anya otthon is többször mondja el: többet kell edzeni, járjunk be erősítésre, és így az eredmények is jobbak lettek – beszélt tapasztalatairól Olívia. Szintén tőle tudtuk meg: Henriette ez idáig nem nagyon mutogatta nekik azokat a videófelvételeket, amelyek megörökítették Zsámboki Marcell-lel elért táncsikereit. A nagyobbik lány eddig még csak egy videós anyagot látott, Eliza viszont még egyet sem. Pedig ahogy a képkockákról beszélgettünk, Olívia arca azonnal felderült, és örömmel osztotta meg akkori érzéseit is: – Nagyon meglepődtem, hogyan táncoltak a párjával, így még korábban nem láttam anyát, nekem nagyon tetszett és büszke voltam rá – fogalmazott. – Nem is tudok erre mit mondani, ez lehet, hogy egy hiányosság – tette hozzá Henriette, aki ettől kicsit mintha zavarba is jött volna. Hiszen édesapja rengeteg felvételt készített a versenyeken, igaz, akkor még VHS-kazettákra, s azokat eddig még nem digitalizálták. 

– Szegény apukám mindig csak azon a kis kerek lencsén keresztül láthatta azt, hogy mit csinálok. Mindig azt mondta: egyszer már szeretnék szurkolni neked úgy, hogy rendesen látom, hogyan is táncolsz – idézte fel Henriette. Szóba került az is: a lányok versenyein édesanyjuk ugyan jobban izgul, ám a szakmai szempontok ilyenkor is előtérben maradnak, s ha kell, határozott instrukciókat ad két kör között, hogy Olívia és Eliza is eredményesen szerepeljen. Mindketten alázattal fogadják ezt, ebből konfliktusuk még sosem fakadt. Az anyák napjára azonban évek óta már egyedül, saját készítésű ajándékkal készülnek. Elizától annyit megtudtunk: nagymamáinak és édesanyjának is süteményt süt, mindenkinek a kedvencét, így amerikai csokis keksz biztosan készül majd. Kérésünkre mindketten egy-egy szóval jellemezték is édesanyjukat: ikonikus és türelmes. Ki vitathatná?