Jó reggelt, Vas vármegye!

Májusi eső aranyat ér; most aztán esik doszt. A bőséges csapadék neveli a veteményt, szaporítja a termést, aki gazdálkodik valamekkora földön – akár több holdon, akár zsebkendőnyi kertben –, jól tudja, hogy ez a népi bölcsesség mekkora áldást takar: életet ad minden zápor. Fejbe borulnak a saláták (amik eddig még nem), serkennek a zöldségek pici levelei, kikandikálnak az apró rögök közül, és felázik, fellazul a talaj mindazon palántáknak, amelyeket Szervác, Pongrác, Bonifác után szándékoztunk kiültetni. Bár szomorúnak tetszik a szürkeség, nem túl vidám, hogy nedvesek, csúszósak az utak, pár nap múlva kisüt a nap, jön a felmelegedés. A szeszélyes tavasz után forró tangóként betáncol a nyár, és ahogy a dal szól: „a mindenen túl a minden jön el.