Szabó Eszter útépítő mérnök vasi mérnöknők nyomába eredt

Szabó Eszter útépítő mérnök, közúti biztonsági auditor, aki négy vármegyében végez szakértői munkát közlekedésbiztonsági területen. Másfél éve nagy fába vágta a fejszéjét: anyagot gyűjt készülő könyvéhez, amelyben a múlt század ’20-as,’30-as éveiig visszamenően felkutatja a vasi születésű mérnöknőket.

Két hete a közlekedési kultúra napja alkalmából forgalomtechnikai ankétot hívott életre a Közlekedéstudományi Egyesület Vas Megyei Területi Szervezete és a Vas Vármegyei Mérnöki Kamara. Tervezők, műszaki ellenőrök, kivitelezők, gyártók találkoztak, elmélet és gyakorlati tudás kapcsolódott a konferencián, melynek fő szervezője, Szabó Eszter, a kamara elnökségi tagja, az egyesület területi szervezetének titkára, múlt csütörtök óta az országos elnökségnek is tagja. Ő az első nő, aki a KTE területi szervezeténél titkári pozíciót tölt be, kutatja a mérnök pályán/a tudomány területén úttörő vasi származású nőket és bizonyos szempontból maga is „első”: nem volt előtte mérnök a családjukban.

Út a közlekedésbiztonsághoz
– Közgazdasági pályára készültem, de nem vettek fel az akkori Rudasba. Egy családi ismerős ajánlotta, hogy jelentkezzem a földmérési szakképző technikumba. Megfogadtam a tanácsát, és jól tettem – onnan nyílegyenes út vezetett a műszaki pályára. Érettségi után Győrbe felvételiztem építőmérnöki szakra, és a három év alatt nagyon megszerettem a szakmát, amelyen belül az útépítés lett a fő területem. 1997-ben diplomáztam, '98-ban településmérnöki szakot is végeztem. 2004-ben pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen útépítő, fenntartó és üzemeltető szakmérnöki végzettséget szereztem. Huszonöt éve dolgozom Szombathelyen, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nél: először a forgalomtechnikai osztályra kerültem, majd a fejlesztési és felújítási osztályra 2003 és 2006 között. Sokat terveztem, műszaki ellenőrködtem, tervellenőrzéseket végeztem. A megépülő elkerülőnek, csomópontoknak egészen az elkészüléséig jelen voltam. 2006-ban visszakerültem a forgalomtechnikai osztályra. A közlekedésbiztonság területéhez egy konferencia hozta meg a kedvemet – sorolja Eszter a karrierje állomásait.

Négy vármegyében végez szakértői munkát
Az utóbbi években részt vett olyan nagyprojektek, mint az M86-os autóút megyehatárig tartó szakasza, az M80-as autóút 2021-ben átadott, Körmend–Szentgotthárd szakasza, a szombathelyi északkeleti elkerülő és a kőszegi gyorsforgalmi út munkáiban: a tervezési, kivitelezési szakaszban tervellenőrzés, véleményezés, engedélyezés, helyszíni ellenőrzés volt a feladata.

2010-ben közúti biztonsági auditor lett, 2012 óta szakértői jogosítvánnyal rendelkezik. Főállásán kívül négy vármegyében végez szakértői munkát, ebben teljesedett ki. Terveket és a megépült létesítményeket vizsgálja a kivitelezési szakaszban vagy az üzemeltetés korai szakaszában. Alapvető cél, mondja, hogy olyan utakat, csomópontokat tervezzünk és kivitelezzünk, amelyek mindenki számára biztonságosak: a gyalogosok, kerékpárosok, motorosok vagy gépjárművezetők is biztonsággal tudják használni a létesítményeket.

Hölgyek a pályán

És hogy mit hoz a jövő? Eszter folyamatosan fejlődni akar a szakmájában, tovább gyarapítani a szakértői tapasztalatait, hogy még jobb tervek és kivitelezési munkák születhessenek. Szabadidejében pedig fontos vállalásának tesz eleget.

– 2015-ben jelent meg az első könyv, amelyben társszerző voltam Hidak Vas megyében címmel. Főszerkesztője, dr. Tóth Ernő okleveles építőmérnök világéletében hidakkal foglalkozott, és minden megyében jelent meg hasonló kötete. Megjött a kedvem a folytatáshoz: a vármegye úthálózatáról, annak fejlesztéséről terveztem írni. A terveim végül más irányt vettek, amikor tavaly a közösségi oldalon találkoztam Pécsi Eszter nevével: ő volt az első mérnöknő Magyarországon, aki diplomát szerzett. 1915 és 1918 között a Technische Hochschule hallgatója volt Berlin-Charlottenburgban, hiszen akkor nők még nem tanulhattak a műszaki felsőoktatásban Magyarországon. Amikor 1918 végén a Budapesti Műszaki Egyetem megnyílt a nők előtt, hazatért és itt fejezte be tanulmányait. 1920. március 8-án az első magyar mérnöknőként szerezte meg mérnöki (ma építőmérnöki) oklevelét. A története kíváncsivá tett: Vasban hány nő dolgozott és dolgozik aktívan (tervezői, szakértői jogosultsággal) a mérnöki pályán, és ki volt az első, aki mérnöki diplomát szerzett? Kiderült, hogy a Műegyetemen 1953-ban vegyészmérnökként, majd 1955-ben végeztek az első erdőmérnöknők Sopronban az Erdészeti Egyetemen. Az építőmérnöki szakon pedig 1956-ban és 57-ben diplomáztak hölgyek vármegyénkből. Levéltárakban, könyvtárakban, múzeumokban is kerestem anyagot. Végül dr. Melega Miklós levéltár-igazgató támogató nyilatkozatával jutottam be a Műegyetem levéltárába, ahol sok segítséget kaptam: a ’20-as,’30-as évektől kezdődően hozzáfértem a beiratkozottak nevéhez, közülük kerestem ki a vasi születésűeket a különböző szakokon. Tavaly nyáron vett nagy lendületet a kutatás. Ha minden jól megy, tekintélyes kötet születik az eredményekből még az idén, életút-interjúkkal és több meglepetéssel.

Mentorálja a frissdiplomásokat

Szabó Eszter szakmai teljesítményét többször elismerték: legutóbb 2019-ben Jáky József díjat kapott kiemelkedő tudományos munkájáért a Közlekedéstudományi Egyesülettől, 2020-ban kiemelkedő mérnöki munkájáért emlékplakettet a Vas Vármegyei Mérnöki Kamarától. 2002 óta publikál: cikkei jelentek meg 2002-ben és 2005-ben is a Közúti és Mélyépítési Szemlében, később a Vasi Építész és Mérnök, valamint a Vasi Mérnök újságban. Szabadidejében külső konzulensi munkát vállal, Győrből és Budapestről is kap elbírálásra diplomákat. Évek óta mentorálja a frissdiplomásokat. Szívesen osztja meg a tudását a feltörekvő fiatalokkal – köztük nőkkel is.