Emlékezni és emlékeztetni - 13. alkalommal szervezték meg a lovas túrát - fotók, videó

A hagyományokhoz hűen Szombathelyről indultak a szervező Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület lovasai. Rövid pihenő után megkoszorúzták a nardai emlékművet, majd Felsőcsatáron folytatódott a megemlékezés. A zenei alapot Szombathely Város Fúvószenekara szolgáltatta, műsort adtak a helyi nemzetiségi iskola diákjai. Dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő, Konczér Katalin, Felsőcsatár polgármestere és a környező települések vezetői közösen megkoszorúzták az Összetartozás Emlékhelyet. Innen a kultúrházba vonultak az ünneplők, ahol hagyományőrző csoportok léptek színpadra.   

Történelmi tett, fényes bizonyíték 

Hende Csaba beszédében emlékeztetett: száz évvel ezelőtt történelmi események színhelye volt a Pinka-völgye és Olmód, hiszen három évnyi Ausztriához csatoltatás után ezek a faluk, amelyek egyébként az Országgyűlés 2014-es döntése értelmében megkapták a Leghűségesebb falu címet, a népszövetségi meghallgatáson határozottan kinyilvánították szándékokukat: vissza akarnak kerülni Magyarországhoz. Tették mindezt úgy, hogy lakóik túlnyomó többségében horvát és német nemzetiségűek voltak. – Ha a trianoni békeszerződés megkötése során nem vonalakat húzogattak volna, hanem ha megkérdezték volna az ottélőket, akkor egészen máshogy alakul a történelem. Örök időkre szóló fényes bizonyíték, egy hatalmas történelemi tett valósult meg száz évvel ezelőtt – fogalmazott dr. Hende Csaba.  

Száz esztendő tükrében

Mint ismeretes, a Klapka György Lovas Polgárőr és Hagyományőrző Egyesület 2011-ben hagyományteremtő szándékkal szervezte meg először, a Trianon Emlékhónap Szombathelyen programsorozat záró rendezvényeként- a Hűségtúra a hűség falvaiban elnevezésű lovas túrát, felvonulást. Sátory Károly, a szervezet elnöke lapunknak arról beszélt: amikor megkereste ötletével Szombathely országgyűlési képviselőjét, rögtön a nemes ügy mellé állt, támogatást szerzett és így elindulhatott az program – immár 13. éve tart. Örömmel kell megállapítanom, hogy az évek során az érintett falvak is egyre inkább magukénak érezték a Hűségtúrát. Ezt bizonyítja az is, hogy ma már valamennyi településnek van emlékműve.   

– Több mint száz év telt el, de most is folyik a hadjárat nemzetünk ellen. A cél akkor is, most is ugyanaz: országunkat megszerezni. Akkor területét, lakosságát elvenni, most pedig megmaradt lakosságát megosztani, elbutítani, megfosztani nemzeti öntudatától, eladósítani, erkölcsileg, gazdaságilag lezülleszteni, hogy tőlünk távol álló, idegen érdekkörök minél könnyebben megszerezhessék maguknak – vont párhuzamot múlt és jelen között a főszervező, aki szerint a hűséges falvak példája bizonyítja: aki tisztességgel, becsülettel magyar földön, magyar állampolgárként él, –  legyen az magyar, horvát, német, vagy bármely más nemzethez, csoporthoz is tartozó – nemzetünk befogadja, segíti, megbecsüli.  

A hűséges falvak a mai közigazgatás szerint: Szentpéterfa, Vaskeresztes, Ólmod, Pornóapáti, Narda, Felsőcsatár, és Horvátlövő.