Pazar kínálat és remek hangulat a magyarszombatfai Fazekas Napokon - fotógalériával

A program pénteken szakmai konferenciával kezdődött, szombaton és vasárnap pedig testközelből lehetett ismerkedni a fazekas mesterséggel: kerámiafestésre és korongozásra is volt lehetőség, sőt a standoknál a fazekasokkal is szóba lehetett elegyedni, a mesterek örömmel vettek minden ilyen jellegű kezdeményezést. A kínálat a kerámiákat illetően pazar volt: ahány mester, annyiféle stílust, színt és formát lehetett felfedezni.    

Albert Attila, Magyarszombatfa polgármestere, helyi fazekasmester, főszervező érdeklődésünkre elmondta: a Fazekas Napok országos lefedettségű rendezvény, az ország minden szegletéből érkeztek mesterek, például Mezőkövesdről, Nádudvarról, Zalaegerszegről, Alsópáhokról, sőt az Északi-középhegységből, Bodonyból is. A helyi fazekasok közül szinte mindenki képviseltette magát az eseményen, volt olyan, aki a háza előtt árult, mint például Czugh Zsuzsanna vagy Vörös Gábor, a többiek meg kitelepültek a vásártérre. 

Idén is a helyi fazekasház és a pajta környéke adott helyet a kirakodóvásárnak, a belépésnél két "visszajáró" mester, az alsópáhoki Czibor Imre és a fiatalabb generációhoz tartozó, Csorna mellől érkezett Mácsai László kínálta portékáit. 

A másik oldalon - szemben velük - Fazekas Ferenc nádudvari mester mesélt az érdeklődőknek a fekete kerámiáról, ami igazi különlegességnek számít. 

- Ez az egyik legrégebbi cserépkészítési eljárás, merthogy az agyagon kívül semmi nem kell hozzá. Mohács és Szerencs környékén, a Csíki-medencében és Nádudvaron volt jellemző. Utóbbi településen kétféle edénytípus készült: vizes edények és tárolóedények. - A nádudvari vörös és fekete edények között csak az égetésben van különbség, a fekete redukciós eljárással készül, a vörös pedig oxidációs folyamat eredménye- mondta a nádudvari mester, aki azt is elárulta: azon kevés résztvevők egyike, aki már az első Fazekas Napokon is jelen volt huszonkét évvel ezelőtt, akkor még Laczó László volt a polgármester és egyben a rendezvény főszervezője is. -Nádudvartól nagyjából 500 kilométerre van Magyarszombatfa, ennek ellenére az utóbbi tíz évben mindig itt vagyok, emellett járok ide nádudvari diákjaimmal is, a Hagyományok Háza támogatásával. Albert Attila örömmel fogad bennünket, a nála töltött egy hét alatt teljesen más technikával, motívumkinccsel ismerkedhetnek a fazekastanulóim -tette hozzá.  

Borsos Gyula hetedik éve jár vissza Magyarszombatfára, de az egyházashollósi fazekas az őriszentpéteri piacról is ismerős lehet. -Tíz éve kezdtem fazekassággal foglalkozni, megjártam Angliát és Írországot, korongoztam sokfelé, idáig jutottam - mutat az óriás savanyítókra, a sütő-főző edényekre, a pálinkás kupicákra, bögrékre és boros kupákra a mester, aki három éve költözött Zalaegerszegről Egyházashollósra. Eredeti szakmája szerint természetvédelmi mérnök, Sopronban végzett az egyetemen. Logisztikusként dogozott egy zalaegerszegi nagyvállalatnál, ezt hagyta ott, hogy fazekasnak álljon. 

A Fazekas Napok nyitónapján konferenciát tartottak, egyik napirendi pontként a kézművesek jövőjét boncolgatták Kézművesség vagy kézműipar? címmel.