Mesélő podcast: ki volt Kondor József kőfaragó, akinek munkái szerte Vas vármegyében a mai napig láthatók?

Az impozáns emlékek talpazatán sok esetben nemcsak az állíttatók – mai szóval élve szponzorok – személyéről és szándékáról, hanem annak készítőjéről is információkat kaphatunk. Az utak mentén álló kőemlékek sokaságán, a "készítette Kondor" felirat napjainkban is jól olvasható. A Kondor család irathagyatékából a közelmúltban előkerült fénykép indított bennünket arra, hogy a kőfaragó mester tevékenységét kutató munkához hozzáfogjunk. 

"Az ipartestület elöljárósága mélyen megrendülve fogadta a gyászhírt, amely Kondor József kőfaragómester úr elhunytát jelentette. A megboldogult példaképe volt a képzett és iparáért élő iparosnak, ezért emlékét a szombathelyi ipartestület elöljárósága jegyzőkönyvben örökítette meg." Az Ipartestület 1935-ben ezekkel a sorokkal emlékezett meg Kondor József haláláról. A 69 éves korában elhunyt kőfaragómester kőszegi polgárcsalád gyermekeként 1867-ben született. Ipariskoláit Pesten és Grazban végezte. Önálló kőfaragó-iparos működését 1896-ban Kiscellben kezdte meg. 

Műhelye a település Kossuth utcájában álló ház udvarán volt. Másfél évtizedes kiscelli működése idején is folytatta tanulmányait és szobrász képesítést szerzett, ahogy erről a celldömölki ipartestület lajstrom bejegyzése tanúskodik. Tehetségét nemcsak fennmaradt szobrai mutatják, de ezt tanúsítják az ipartestület segédnyilvántartásai is. Ezeket tanulmányozva népmesei fordulattal élve azt mondhatjuk, hogy Kondor József "messze földön ismert" mester volt, akihez Selmecbányától Zágrábig, a történeti Magyarország egész területéről jártak szakmát tanulni a kőfaragó legények, hogy a szakma fortélyait elsajátíthassák. 

A Kondor család művészi tehetségét nem csak az apáról fiúra szálló kőfaragó hagyomány mutatja. A képzőművészeti zsenialitás Kondor József testvérének unokájában, Kondor Béla (1931-1972) Munkácsy-díjas képzőművészben is kibontakozott, akinek műalkotásait a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Kondor József 1909-ben határozta el, hogy működésének színterét Szombathelyre teszi át. A Weiss Oszkár céggel terveztetett lakóházát, kőfaragó műhelyét és raktárát a Széll Kálmán utcában, a Nádasdy és Vörösmarty utcák közötti telken 1912-ben állította fel. Munkásságát 1928-ban a szombathelyi iparkiállításon adományozott aranyéremmel ismerték el. Műhelyét Károly és Béla nevű fiai vették át, és a Kondor cég munkássága az államosítás után is folytatódott. Itt készült többek között az SZTK palota és a Derkovits lakótelep alapköve, ők végezték a világháborúban megsérült Éhen Gyula szobor javítását is.