Mesélő podcast: Bezerédj hársfáinak története, amik a Répcelakra vezető út mellett állítanak emléket

Az 1708 augusztusában vívott és a kuruc sereg vereségével végződött trencséni csata döntő befolyású volt a Rákóczi-szabadságharc ügyére. A győztes Heister császári tábornok csábító ajánlatokat tett a kuruc hadakat irányító parancsnokoknak, köztük Bezerédj ezredesnek, szántói Bottka Ádám alezredesnek, Szegedy Ignác őrnagynak és más alacsonyabb rangú tiszteknek, amennyiben ők „a császár zászlója alá áttérni, és őfelségének hűséget esküdni hajlandóknak nyilatkoznának“. 

Többen, köztük Bezerédj, kijelentették, hogy készek Heister ajánlatát elfogadni és alkalmas időben, alárendeltjeikkel csatlakoznak a császári regimenthez. Az átállás módjáról szóló megegyezés értelmében Bezerédj és társai Kőszegen várták a császáriak szeptember 6-ára ígért megjelenését. Bezerédj Imrét és társait Gusányi császári lovas tábornoknak kellett volna Heisterhez kísérnie, de erre nem került sor. Ugyanis Bezerédj Imre miután a rohonci kuruc alakulatokat vezénylő Horváth István és Kiss Pál főhadnagyokat tájékoztatta az átállásról, ezek, bár a dologgal nem értettek egyet, az erre vonatkozó esküt letetették. A táborukba való visszatérés után viszont parancsnokaiknak az árulásról jelentés tettek. 

Ennek lett következménye, hogy szeptember 5-én kora hajnalban Kőszegen az összeesküvőket letartóztatták. Bezerédjnek megengedték, hogy felöltözve üljék lóra, de a többieket háló ruhájukban rakták kocsira. A foglyokat Vépen át vitték Sárvárra, majd innen a Somlóvásárhelyen állomásozó Esterházy Antalhoz szállították. A kuruc hadak tábornoka Bezerédjt és társait Egerbe, majd Rákóczihoz, Sárospatakra kísértette. A fejedelem kegyelmet akart adni Bezerédjnek, de végül a kuruc hadi bíróság halálos ítéletét az országgyűlés helyben hagyta. 

Bezerédj feje Sárospatakon, 1708. december 18-án hullott porba. Bezerédj Imrét ismeretlen helyre temették, de emlékét a családja híven őrizte. Halála után száz évvel, 1808-ban testvérének unokája, Bezerédj Péter döntött arról, hogy a szülőfalujában, Vámoscsaládon mementót készíttet neki. Emlékére a Répcelakra vezető országút mellett fakeresztet állított és két hársfát ültetett. A kereszt elé helyezett táblára a „Vándor szakítsd meg utadat, és emlékezzél…” kezdetű vers került. 

Ennek szerzője, a helytörténeti kutatók szerint, Koháry István hadvezér, a későbbi országbíró, mecénás, költő lehetett, akinek 1709-ben írt sorait latinul vezetett naplója őrizte meg. A kuruc brigadéros emlékét Vámoscsalád település is ápolja. A régi fafeszület helyett 1898-ban kőkeresztet készíttettek. Az 1996-ban azután a helyi védelem alá helyezett, időközben kiszáradt hársfák helyére is újakat kellett ültetni.