Tíz éve megállapodtak, gépészmérnök képzést indítanak Szombathelyen, úgy lett

Hogyan indulhatott el szó szerint a semmiből a gépészmérnök képzés Szombathelyen? - erre is választ adtak a történések alakítói a Vármegyeházán tartott rendezvényen. Dr. Balázsy Péter, a Vas Vármegyei Önkormányzat jegyzőjének köszöntő szavai után dr. Hende Csaba, az Országgyűlés alelnöke elevenítette fel az akkori eseményeket. Mint mondta, feledhetetlen marad számára ahogy jó 10 évvel ezelőtt Brumbauer József, Molnár Miklós akkori alpolgármester és Takács Balázs megjelent a Honvédelmi Minisztériumban, és közölték, mit akarnak. - Annak idején a gépészmérnök képzés elindítását az említett vállalatvezetők és a szombathelyi városvezetés kezdeményezte, mert felismerték azt, hogy az akkori bérviszonyok között, az akkor már meglévő oktatási és ipari centrumok szívó hatását is figyelembe véve nem hogy nem tudnak gépészmérnököt ide csábítani, de még a szombathelyi fiatalokat sem tudják visszahívni – fejtette ki dr. Hende Csaba. A politikus emlékezett arra is, hogy honvédelmi miniszterként kormányüléseken többször is komoly harcot kellett vívnia azért, hogy a vasi megyeszékhelyen ez a képzés elindulhasson.

- A politika és a gazdaság egyet akart, ez volt a siker titka – erősítette meg Majthényi László Hende Csaba gondolatait köszöntőjében. A Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke rámutatott: már 2013 előtt is jó pár cikk született, amiben az érintettek a gépészmérnök- és még a villamosmérnök képzés megteremtését szorgalmazták.

Hat cég állt a későbbi duális képzést is megalapozó elgondolás, projekt mögé: a TDK Hungary Components Kft., az Ivy Technology AMS Hungary Kft., a BPW-Hungária Kft., az Aptiv Services Hungary Kft., a Schaeffler Savaria Kft., valamint az Opel Szentgotthárd Kft. A vállalatok részéről Takács Balázs ügyvezető igazgató szólt, aki elismerte, amikor céljukat kitűzték, maguk sem hittek abban, hogy elindulhat ez a felsőoktatási szakirány Szombathelyen. Kiemelte: a cégek nem egymás ellen, nem egymással versenyezve, hanem egységesen léptek fel és jelölték ki az irányt. Leszögezte, nagyon nagy vállalás érkezett a kormánytól, a várostól és az egyetemtől is, de a vállalatoknak is ki kellett alakítaniuk a duális képzés tárgyi és személyi feltételeit. Hangsúlyozta azt is, a közös munkának a legnagyobb eredménye, hogy a régió szaktudásban, szakemberben fejlődik. Szerinte a TDK és a Schaeffler legutóbbi fejlesztései sem indulhattak volna el, ha nincs a gépészmérnök képzés.

Harangozó Bertalan a Megyeházán a helyet és a kereteket nyújtotta a megállapodás aláírásához 10 évvel ezelőtt. Az akkori kormánymegbízott közjóként aposztrofálta a gépészmérnök képzést, ami a társadalom tagjainak jószándékú együttműködésének eredménye. - S nem csak papíron, 2015 ősze óta valóságban is. Tehát nem csak beszéltünk róla, hanem meg is valósult. Ez a közjó mind a mai napig hat és a holnapot is meghatározza – húzta alá Harangozó Bertalan, aki szerint a mérnökképzés jelentős fordulatot hozott a szombathelyi felsőoktatásban a korábbi társadalomtudományok, pedagógusképzés mellett.

Dr. Puskás Tivadar, Szombathely akkor polgármestere rövid kitekintés után – november 22. napjához mennyi esemény és születésnap kapcsolódik – úgy fogalmazott: 2013. november 22-én egy olyan aláírás történt, ami Szombathely jövőjét is meghatározta. Nem gondoltuk akkor, de reméltük, hogy történelmi tett volt, s történelmi dátummá vált.

Az akkori Nyugat-magyarországi Egyetem volt rektora, Prof. Dr. Faragó Sándor és a szak elindításával megbízott Prof. Dr. Horváth Béla idézte fel, hogyan indulhatott el 2015 szeptemberében szó szerint a semmiből a szombathelyi egyetemen a képzés. Az első gépészmérnökök 2019-ben szereztek diplomát.

Nemény András polgármester szerint is mérföldkő volt Szombathely életében az új felsőoktatási szakirány elindítása. A hosszú távú kiszámítható jövő érdekében pedig 2019-ben ötéves vállalást tett a város, minden esztendőben célzottan, 130 millió forinttal támogatja az önkormányzat a képzést.

A Savaria Műszaki Intézet ma már az ELTE Informatikai Karához tartozik, így Dr. Kozsik Tamás dékán a közös együttműködésben rejlő és az ipar 4.0 által kínált lehetőségekről is beszélt. Prof. Dr. Kollár László, az intézet igazgatójaként arra hívta fel a figyelmet, ma már gépészmérnök képzés teljes palettáját lefedik. Az alapképzés mellett elindult a mester- és a doktori képzés, valamint az okleveles technikusi képzés is.