Kiss János altábornagy emléke

– A jellem és a bátorság a nehéz időkben mutatkozik meg. Kiss János élete és végsőkig kitartó helytállása e két fogalom mintapéldája – mondta Kiss János posztumusz vezérezredesről, a magyar antifasiszta mozgalom kiemelkedő harcosáról emlékező beszédében Szalay-Bobrovniczky Vince civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár. A továbbiakban életútja főbb mérföldköveit ismertette: székely család sarjaként 1883-ban született a tábornok, aki 1944. december 8-án életét áldozta hazájáért. A katona hivatás családjukban apáról fiúra szállt. 1902-ban avatták hadnaggyá, ajánlásra kezdhette meg a szolgálatát Kőszegen. Az 1. világháborúban már főhadnagy volt, a keleti fronton teljesített szolgálatot. 

Később az olasz fronton szolgált, ahol több kitüntetést kapott. 1917-ben súlyosan megsérült: jobb lába élete végéig merev maradt, és megrövidült. Felépülése után a kőszegi katonai alreáliskola nevelőtanárává nevezték ki. 1919- ben ott ismerkedett meg Bajcsy-Zsilinszky Endrével, akivel haláláig barátságot ápolt. 1921- ben alezredessé, 1927-ben ezredessé léptették elő. 

Hajmáskéren, Sopronban, majd Esztergomban szolgált. Utána ismét Sopronba vezényelték, immár ezredparancsnokként. 1938-ban altábornagyi rangig emelkedett. A 2. világháború küszöbén erősödött benne a meggyőződés, hogy Magyarország németbarát politikája végzetes következményekkel járhat. Kiss Jánost Kőszegen érte a nyilas hatalomátvétel híre, és itt kérték fel 1944 őszén, hogy legyen a Magyar Front katonai vezetője. Konspirációs hibák és árulás miatt letartóztatták, társaival együtt hadbíróság elé állították, kínozták és december 8-án kivégezték.

 A kőszegi önkormányzat, katonai és civil szervezetek, oktatási intézmények is elhelyezték koszorúikat a családi sírboltnál. A megemlékezésen közreműködött a Nyugállományúak Egyesülete, a Magyar Tartalékosok Szövetsége (Matasz) Vas vármegyei szervezetének tagjai és az MH 7. területvédelmi ezred 83. Területvédelmi Zászlóalj díszőrei.