Mesélő Podcast: a gencsapáti ördögkő legendája

Rendkívül érdekes, hogy egy adott környezetben szokatlan, különös formájú tárgy mennyire foglalkoztatja az emberek képzeletét. A mai Gencsapátit nyugatról határoló domb alján fakadó forráshoz a helyi Török Mihály és neje a 18. században kápolnát épített annak emlékére, hogy világtalan gyermekük szemei a forrás vízével megmosva megnyíltak. A víz csodatévő erejének híre gyorsan terjedt. A „Szentkutat” a későbbiekben ide telepedő remeték gondozták és megindultak a zarándoklatok. A kápolnához vezető gyalogút közepén napjainkban látható egy oszloptöredék, amely a helytörténeti kutatás szerint egykor Nagygencs, Herény és a Söpte községek határai találkozásának pontján állt és a 19. századi összeírások még „jegykő”-nek nevezték. A kővel kapcsolatos kutatás során gyűjtött elbeszélések úgy tudják, hogy a követ a századforduló táján a faluba vitték és a nagygencsi Szent Jakab templom bejárata mellé, annak déli oldalához állították. 

Innen 1907-ben az akkori községi elöljáróság határozata értelmében került a Szentkút felé vezető útra, hogy azon csak a búcsújárók közlekedhessenek és a szekerek zörejükkel ne zavarják a szertartások csendjét. Ez a prózai magyarázat nem mindenki számára vált ismertté és bár a régészeti kutatás egyértelműen meghatározta a gencsi „ördögkő” Savariai eredetét, az emberek többsége természetesen nem feltételezi, hogy az ókori gránit oszlopokat a későbbi évszázadokban praktikus célokra használva szállították mai feltalálási helyükre. Nem kis mértékben ennek következtében fűznek azután hozzájuk fantasztikus történeteket. A jelenséget néprajzkutatók így magyarázzák: „...az emberek magukra utalva, tétován állva töprengenek a rejtelmek előtt. A köznép . . . többé-kevésbé mindentől meghökken, ami neki szokatlan, amit nem tart természetesnek, magától értetődőnek. A tapasztalati körén túl eső jelenség, akár természeti rendellenesség, akár valami megmagyarázhatatlan látvány, amit nem tud eddigi ismereteivel összeegyeztetni, reá titokzatos, rejtelmes hatással van.

"Ilyen az egyik Perenyén gyűjtött gencsi „ördögkő”-ről szóló legenda is, amely az egy állítólag fösvény asszony miatt került oda. „A faluban nagy éhínség volt. Az egyik családban nyolc gyerek könyörgött édesanyjának, egy darab kenyérért, de az anya bedugta a fülét, hogy ne hallja a sírást-rívást. De mikor látta halálra válva kicsinyeit, elment a falu gazdag asszonyához, akinek bőven volt élelme, egy darab kenyérért. Amikor a szegény anya belépett és kért tőle egy darab kenyeret, a „takarodj innen el! Kapsz majd a hátadra púpot, dobjon agyon az ördög” választ kapta. Nem kellett sokat várni és az ördög megjelent a házban egy tüzes pálcával. Ekkor a fösvény asszony a Szentkút felé olyan gyorsan rohant, hogy az ördög nem tudta megfogni, ezért haragjában utána dobott egy hatalmas követ ami agyonütötte a szívtelen asszonyt. A kő azóta is ott áll és mindenkit figyelmeztet, hogy ne legyen kő a szíve helyén, ha embertársa segítséget kér.” Dömötör Sándor és Bárdosi János néprajzkutatók tanulmányaikban több tucat további „ördögkő”-vekkel kapcsolatos vasi legendát gyűjtöttek össze. Érdemes ezeket megismerni.