Mesélő Podcast: érdeklődéssel szemlélte meg Savaria ókori romjait itt jártakor Mátyás király

A Szent Istvántól II. Lajos uralkodásáig terjedő több mint 500 év során 35 királlyá koronázott személy ült Magyarország trónján, de egy kezünkön megszámlálható azok száma, akik uralkodóként, dokumentálható módon jártak a mai Vas vármegye területén. Ezek egyike volt Hunyadi Mátyás, aki miután legyőzte az ellene fellázadt és Frigyes császárhoz pártolt nyugat-magyarországi felkelőket, bevonult Kőszegre, és 1483 januárjában a városban több oklevelet, köztük azt az ünnepélyes diplomát is kiállította, amellyel megerősítette a császártól visszafoglalt város Károly Róbert királytól származó privilégiumait, és változatlan formában engedélyezte, hogy a polgárok áruikkal az országban öt éven át vámmentesen közlekedhessenek. A kincstárnak fizetendő adókról pedig olyan formán rendelkezett, hogy az ilyen címen beszedett pénzt a város védőfalainak megerősítésére fordítsák. A királyi udvar krónikásai szerint a király az ezt követő napokban Szombathelyre érkezett, ahol érdeklődéssel szemlélte meg Savaria még látható római köveit. A hagyomány úgy tudja, hogy a püspökvárban Szombathely akkori ura, az 1481-ben győri püspökké kinevezett nagylucsei Dóczy Orbán fogadta.

 A főpap rendkívüli munkabírásával, szorgalmával és leleményességével, Mátyás egyik legbefolyásosabb embereként, a királyság pénzügyi vezető tisztviselője is volt. A rövid uralkodói látogatás után történteket Bonfini krónikája így foglalta össze: „Mivel igen kemény idő volt, a király elhatározta, hogy telelésre az ország belsejébe vonja vissza csapatait. Ezért Tatára ment és itt töltötte a negyvennapos böjtöt, a hadi fáradalmaktól felfrissítette testét és felüdítette lelkét, majd Húsvét ünnepe előtt tizenkét nappal tért vissza Budára”. A „nagy király”, az igazságos Mátyás”, „országát álruhában járó, a szegényekkel jót tevő uralkodó” képe évszázadokon át már-már népmesei alakként örökítette meg Hunyadi Mátyást, nem véletlen tehát, hogy nemcsak országszerte, de a Felvidéken és Erdélyben is se szeri se száma a Mátyás szobroknak, emlékműveknek. 

Bár nem a fél évezreddel ezelőtt történt királyi látogatáshoz kötődik, de Mátyásnak Kőszegen két szobra is látható. A várkörön álló, egész alakos, Székely Károly marosvásárhelyi mester alkotta emlékművet 1935-ben, az uralkodó nevét viselő kőszegi katonai iskola állíttatta. 1945 után a hadapródiskola megszűnt, ezért névadójának az intézmény előtt álló szobrát 1953-ban a jelenlegi helyére vitték. A katonákat nevelő intézet múltja a rendszerváltozást követően újra előtérbe került. Az itt végzettek számtalan alkalommal találkoztak és emlékeztek a falai között eltöltött évekre, és a nosztalgia életre keltette a Mátyás-szobor „visszaszerzésének” igényét. A kezdeményezés eredménytelensége nyomán azután új műalkotás készült. Árvai János Hunyadi Mátyást ábrázoló mellszobrát 2009-ben állították fel az épület parkjában.