Nyert a Korund, mamutkövület - A vasszécsenyi ásványmúzeum minden évben bemutatja a jelölteket és a győzteseket

A végeredményt január első heteiben hozzák nyilvánosságra. A szavazók mindhárom kategóriában három-három jelöltből választották ki a győzteseket. A vasszécsenyi ásványmúzeum minden évben bemutatja a jelölteket és a győzteseket. Ezek a látogatók számára elérhetők, előzetes bejelentés alapján megtekinthetők. Az Év ásványa 2024-ben a korund lett, megelőzve a cirkont és a földpátokat. 

A korund valójában alumínium-oxid, drágakőváltozatai a rubin és a zafír. Az elsőt króm színezi és tűzpiros, a másodikat kékre a vas és titán. Mindkettő keresett drágakő, a gyémánt után a legkeményebbek. Mesterséges változata vágó- és csiszolószerszámok anyaga. A képen a nyers rubin zoizit mátrixban látható, mellette szép rubinkristály és mesterséges korund. Nevüket a latin „ruber”, azaz vörös színről kapták. 

A zafír ugyancsak kedvelt drágakő, a magyar Szent Korona abroncsán is látható. Mindkét kristályt számtalan legenda övezi. A cirkon érdekes kristály, a Föld órájának is nevezik a geológusok, mert segít a kőzetek korának meghatározásában. A földpátok számtalan változata közül a gyűjtők körében az ortoklász a legkedveltebb. A kövületek közt nem volt nagy verseny, mert kiütéssel győzött a jégkorszak ikonikus állata, a gyapjas mamut, messze megelőzve az aptychust és a kubinyi tölgyet. Az aptychus kevésbé ismert kövület, valószínűleg a triászon, a jura és a kréta földtörténeti kor ammoniteszeinek egy szerve lehetett, amelyik mindig külön (és ritkán) maradt épen. 

Kubinyi tölgy levéllenyomatai a közel tízmillió éves (felső szarmata) kovaföldben őrződtek meg. Mindhárom kövületből sok szép példány látható a múzeumban. Az ipari anyagok közül a rézérc, a forrásmészkő és a kőolaj említhető meg, ami egyúttal a rangsort is jelenti. A múzeum előzetes bejelentkezés (neten elérhető) alapján kis- és nagyobb csoportoknak szívesen bemutatja a rendelkezésére álló anyagot.