Tavaly négyszer volt árvíz: a híresztelés alaptalan, miszerint a vízeresztések is hozzájárultak volna

Gaál Róbert, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta: a klímaváltozás hatásai már évek óta érezhetőek. Másként alakulnak a csapadékok mennyiségi, időbeni és térbeni eloszlást tekintve is, emellett egyre gyakoribbak a rövid idő alatt lehulló, nagy mennyiségű csapadékok, amelyek komoly árvizeket vagy villámárvizeket okoznak a vízfolyásokon. 
– Míg 2022-ben rekord aszályos évet tudhattunk magunk mögött, 2023-ban már április hónapban jelentősebb árhullám vonult le, amit követett a májusi, júniusi árhullám. Aztán jött augusztus eleje, amikor a valaha mért legnagyobb vízállásokat megközelítő vízállások alakultak ki a Rába vízmérceszelvényeiben. Végül az évet is egy karácsonyi árvízzel búcsúztattuk – tette hozzá az igazgató, majd arra is kitért: alapvetően igaz, hogy vízjárás szempontjából augusztus hónap az év legszárazabb hónapja, általában ekkor alakulnak ki az évi legkisebb vízállások, mégsem mondható rendkívülinek, hogy augusztusban egy nagyobb árhullámmal kell számolni, volt erre példa 2005- ben, 2009-ben, 2014-ben és 2020-ban is. 

Az igazgató hangsúlyozta: alaptalanok azok a néha felröppenő híresztelések, miszerint tározóból történő vízeresztések is közrejátszanak az árvizek kialakulásában. Ilyenek nincsenek a Rába osztrák vagy magyar vízgyűjtő területén. Nem mindegy azonban, hogy az adott mennyiségű csapadék mennyi idő alatt, vagyis milyen intenzitással esik le. Fontos, hogy a talaj mennyire telített állapotban van, vagyis mekkora mennyiség szivárog be a talajba, és mennyi a folyóba történő lefolyás. Meghatározó tényező az is, hogy ez a csapadékterelés milyen telítettségű mederbe áramlik. A meder, a hullámtér, és az swártér benőttsége is befolyásoló elem, utóbbinál jelentős eltérések tapasztalhatók a téli és a nyári időszakban. Mindezekből látható, hogy nem egyszerű feladat az árvizek előrejelzése. Az utóbbi időben tapasztalt gyakori magas vízállások oka a szokatlanul sok téli, esőben lehullott csapadék, illetve a teljesen telített talajon való nagymértékű lefolyás. – Az árvízvédelmi beruházásoknak köszönhető, hogy a tavaly augusztusi árvíz – amely 2009 óta a legnagyobb árvíz volt – a két városban, Szentgotthárdon és Körmenden gyakorlatilag károkozás nélkül levonult. A fejlesztéssel érintett szakaszon megfigyelhető volt, hogy a jelenleginél nagyobb, mértékadó árvíz esetén is megfelelő biztonságot tudnak nyújtani a védművek. 

De azt is látni kellett, hogy bizonyos szakaszokon, főleg a körmendi védvonalon még szükséges további fejlesztések megvalósítása is – mondta Gaál Róbert igazgató, majd arról beszélt, hogy szintén jól vizsgáztak a térségben – Rönökön és Rábagyarmaton – megépített záportározók, amelyek nélkül a települések veszélybe kerültek volna. Az igazgató kiemelte: a jövőben is fontos az előrejelző rendszerek fejlesztése. Emellett olyan passzív árvízvédelmi intézkedések szükségesek, amelyek megakadályozzák a veszélyeztetett helyek – ártér, nagyvízi meder, vízjárta terület – beépítését. Természetesen elengedhetetlen a meglévő medrek, létesítmények fenntartása, ez a Vízügyi Igazgatóságon kívül az önkormányzatok feladata is. – A sikeres védekezésben az egyik legfontosabb, hogy jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre, sajnos, jelenleg ebben hiányt szenvedünk – zárta szavait az igazgató.