Közösség és jövő - Véget ért Kőszegen a 6. UNESCO MOST Téli Iskola

A társadalmi kohézió, a változás és az alkalmazkodás élhető tereinek létrehozása kritikus időkben – ezt a címet viselte az idei tanácskozás, melynek megnyitóján részt vett Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója, Soós Gábor, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság főtitkára és Básthy Béla, Kőszeg polgármestere is. Beszédében Soós Gábor a kulturális örökség és a fenntartható fejlődés dinamikus kölcsönhatására utalt, kiemelve a kulturális terek szerepét a társadalmi változások előmozdításában. Előkészítette ezzel a terepet a megbeszéléseknek, amelyek annak mélyebb megértését célozták, hogy a kultúra a fenntartható fejlődés és a béke sarokköve.

Ahogyan a társadalmi feszültségek nőnek, a béke, mint természetes állapot egyre törékenyebbé válik, újra kell értelmezni, hogy mi és hogyan működik a továbbiakban az egyre változó világban. Az egyes ember és a közösségek új helyzetekkel találkoznak, amelyek szokatlan és kreatív megoldásokat követelnek meg. E helyzet tanulmányozása volt a Téli Egyetem központi kérdésköre, amihez a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete speciális szemlélete társult, miszerint már nem elég a világról való egyre mélyebb tudás: annak gyakorlatiassággal és megvalósíthatósággal kell párosulnia. 

A résztvevők a lehetőségekből és kihívásokból kiindulva ismerhették meg a városfejlesztéshez és közösségépítéshez kapcsolódó különböző stratégiákat, vizsgálták, hogy mitől válik egy megoldás hatékonyabbá, mint egy másik. Fenntarthatóság és hosszú távú társadalmi célok szem előtt tartása nélkül lehetetlen vállalkozásnak tűnik kimozdítani a tudományt az úgynevezett elefántcsonttoronyból, pedig éppen erre volna szükség – ez is megfogalmazódott. Ahogy az is: a válságok korát éljük, és egyre nyilvánvalóbb, hogy ezek sokszor egymást követő, egymásból eredő krízishelyzetek.

Világméretű kihívásokkal állunk szemben, amelyek látszólag megoldhatatlanok, elsősorban azért, mert úgy gondoljuk, egyedül és elszigetelten állunk velük szemben. A szociális egyenlőtlenségeket ilyen módon nem lehet felszámolni, az elmagányosodás és a leszakadás nem adottság, hanem állapot, és mint olyan, megváltoztatható. Akár a budapesti kerületek szerepének átértelmezését, vagy a lakhatási válság közösségi megoldásainak módszerét nézzük, mindegyikben közös, hogy a közösség és a közösséghez tartozás érzése hatékony eszköz lehet.

Neves szakemberek részvételével folyt az ötnapos rendezvény. A panelbeszélgetésekbe személyesen vagy online bekapcsolódott Gönczi László, a FIABCI magyar tagozatának elnöke, Fejérdy Tamás, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tiszteletbeli elnöke, az iASKkutatója; Lakatos István korábbi emberi jogi nagykövet, jelenleg a montenegrói Emberi és Kisebbségi Jogi Minisztérium tanácsadója; Herczog Mária, az Eltűnt Gyermekek Európája (Missing Children Europe) elnöke; Sean Cleary, a Világ Jövője Alapítvány alapítója; Ilan Chabay magyar származású feltaláló, az Arizona State University kutató professzora; Ongjert Dániel urbanisztikai szakember, kulturális menedzser; Pátkai-Kiss Zsófia és Horogh Petra, egy a közösségi lakhatással foglalkozó szervezet képviselői és Mary Taylor, a City University of New York kutatója is.